Ma a revitalizáció legnagyobb kérdése, hogy kell-e Eszterházának barokk operaház? Egy biztos, Eszterháza az operával válik teljes egész önmagává. Fényes Miklós operaháza a maga korában a világ legjobbja volt, messze maga mögé utasítva a fennmaradt barokk operaházak bármelyikét, beleértve akár Bayreuth-ot is.
Tovább »
Eszterházán a kastélyépülettől különállóan a világon szinte páratlan módon két színház is felépült. A barokk kert keleti oldalán a marionett színház és vele szemben az operaház. A marionett színház magtárrá átalakítva ma is áll, az operaházat azonban mivel kialakítása miatt minden más funkcióra alkalmatlan volt a tizenkilencedik század második felében lebontották. Az együttest több pompás melléképület egészíti ki, így az ország egyetlen formai épségben megmaradt narancsháza, lovarda, tiszttartói kastély, a Haydn lakhelyéül is szolgáló muzsikaház, gránátosházak, stb.
A kastély felújításának megkezdése előtt tartott padlástakarítás alkalmával számtalan csillártöredék került elő romos állapotban, melyeket első látásra a legjobb szándékkal is csak megőrzendő romhalmaznak lehetett tekinteni. A szakértői vizsgálat azonban igen meglepő eredményt hozott.
A töredékek között empire, rokokó stílusú, sőt több őscsillár, köztük két gótikus ritkaság darabjai kerültek beazonosításra.
A legnagyobb felfedezés azonban egy páratlan óriáscsillár tartóvázának és 16 karjának a fellelése volt, vagyis a teljes korpusz hiánytalanul előkerült. A csilláron eredetileg méreténél fogva nagyméretű díszítések,cseppek, lándzsák, palmetták függtek megsokszorozva a 96 gyertya lobogó fényét. A kapitális darab 2,3 m széles és 2,6 m magas és a Bécsben 1780-ban alapított Lobmeyr cég készítette. Az európában is ritkaságszámbamenő csillárcsodát a látogatók őszre restaurálva újra eredeti helyén, a kastély dísztermében láthatják.
A fertődi Esterházy kastélyban 2005-ben Haydn Eszterházán írott szimfóniái programsorozat negyedik eleme kerül megrendezésre. A programsorozat 2002 évtől ível 2007-ig, és időtartama alatt a művek korabeli bemutatásának eredeti helyszínén Eszterházán csendülnek fel Haydn szimfóniái. Az összes itt írt szimfónia 2007-ig bemutatásra kerül. A művek egy részét megalkotásuk óta sehol a világon nem adták elő, egybefüggő projekt keretében pedig még egyáltalán nem. A művek előadásmódja, a zenekar létszáma, a korabeli hangszerek híven követik az eredeti megszólalást. A programsorozatot, amelyről nyugodtan állítjuk, hogy ma a világon egyedülálló, igen komoly érdeklődés kíséri. A 2004-ik évi koncertek teltházasan zajlottak. A gyertyák és mécsesek megvilágította aranyfényben ragyogó zeneterem a vendégeknek egészen különleges varázslatos, időutazás élményt teremt.
Előadó az Orfeo zenekar Vashegyi György vezényletével, koncertmester Paulik László.
A koncertsorozatot a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja
A megújuló Eszterházának gyakori vendége az Esterházy család családfője, galánthai herceg Esterházy Antal, akinek nagymamájához, a szépséges Cziráky Margithoz fűzödik a kastély második fénykora. A főméltóságú úr rendszeresen részt vesz a kastélyegyüttes revitalizációjával öszefüggő eseményeken,rendezvényeken, ahol személyes támogatásával, a történeti család megtestesítőjeként is segíti projekt előrejutását.
Esterháza és a MÁG által végzett fizikai és szellemi rehabilitáció melletti hitvallásának megerősítéseként került sor 2004 december 5-én a kastély felújított kápolnájában tartott szentmisére, ahol galánthai herceg Esterházy Antal a fertődi polgárok jelenlétében letette a fővédnöki esküt. Művelt, közvetlen, kedves, és szerény személyiségével , mind a környékbeliek, mind az odalátogatók körében nagy népszerűségnek örvend. Szent Miklós napján püspöki jelmezben ő fogadta a kastélyba érkező gyermekeket, majd ajándékosztás után gyermekkori történeteket mesélve,fáradhatatlanul vezette a csoportokat, felejthetetlen emlékeket hagyva a résztvevőkben.
A fertődi Esterházy-kastély szellemi revitalizációjának keretében a Műemlékek Állami Gondnoksága a világon egyedülálló projektbe kezdett.
Haydn halálának 200-ik évfordulójára, 2009-re, elkészítteti a tizennyolcadik század második felében Eszterházán használatban volt teljes történeti hangszerkészlet kópiáit. A program keretében sorra készülnek a Guarneri del Gesu, Antonio Stradivari hegedűk, Andrea Guameri brácsák, különféle fúvós hangszerek kópiái. A hangszer repertoárt portatív orgona, csellók, kürtök és egyéb hangszerek egészítik ki.
A világon páratlan történeti hangszeregyüttes megszólalásával olyan hangok csendülnek majd fel Eszterháza csodálatos tereiben, amelyek utoljára Fényes Miklóst és főúri vendégeit varázsolhatták el. Az egyes elkészült hangszereket a kastélyban zajló koncerteken, a nagyközönség számára folyamatosan be fogjuk mutatni, így azok főszereplőivé válnak Eszterháza hangjai 2009-ig ívelő fejlődésének.
A 2003-as évi kertrekonstrukciós ütem keretében a kastély mögötti nagyparter területén megtörtént a korábban formára igazított, de a háború utáni évtizedekben elhanyagolt évszázados hársfasorok visszanyesése. A gondozatlanság miatt pusztulófélben lévő famatuzsálemek, - melyek egy része még Fényes Miklós idején került telepítésre - a szakembereket is meglepő módon virulensnek bizonyultak és ágterhüktől megszabadulva fiatal növényeket is megszégyenítően hajtani kezdtek. Akik tavaly látogattak el Eszterházára és sétáltak a parkban, maguk is megcsodálhatták a nemrég még elsiratott, idős fák mutatta életerőt. A visszanyesés módszerét ? a kert tulajdonosok jól tudják - a gyümölcsöskertekben is rendre alkalmazzák a fiatalítás érdekében.
Ez év márciusában a fasorokon, még a tavaszi lombbomlás előtt megtörténik a hajtásválogatás egyrészt annak érdekében, hogy a számtalan fiatal hajtás nehogy túlterhelje, és ezzel elpusztítsa a megújult egyedeket, másrészt azért, hogy a koronaformázás az ágnövekedés során lehetővé váljon.
Rövidesen megkezdődik a fasorok közötti hiányok pótlása is. Ennek első lépcsőjeként klónvizsgálatra került sor a legrégebbi egyedeken, hogy az újonnan ültetett fiatal fák a korábbiakkal lehetőleg azonos klónt képviseljenek. A vizsgálat megállapította, hogy a több száz éves fák igen különbözőek, nem egy helyről, nem egy termesztésből származnak. Ez a szakemberek dolgát jelentősen megkönnyíti, mert a többféle egyed mai rokonait biztosan könnyebb fellelni, mint ha egyetlen fajta mai egyedeit kellene felkutatni.
A kastélypark területén márciusban egyéb favédelmi, növényszelekciós és életveszélyelhárítási munkák is folynak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján. Az embernek természetes módon rossz érzése támad, ha egy fa mellett meghallja a fűrész hangját. Azonban el kell tudnunk fogadni azt a tényt, hogy a fák élőlények, és életkoruk okán, vagy környezeti hatás, szárazság, esetleg vihar, vagy akár havazás következtében megsérülnek, és elpusztulnak. Az elpusztulás tavasszal válik ténnyé, amikor is ezek a növények nem hajtanak ki és a téli kiszáradás után komoly veszélyt jelentenek a kastélyparkban tartózkodók számára. Ez nem ?egyik pillanatról a másikra? történik, de a tavaszi időszakban válik igen rövid idő alatt nyilvánvalóvá, amikor is haladéktalanul intézkedni szükséges.
Előfordulhat olyan eset is amikor az életveszély miatt a teljes kastélyparkot le kell zárnunk. Ez történt Eszterházán 2003 októberében , amikor a még lombos fákra esett nagytömegű vizes hó. Azon a szörnyű napon a kastélypark fáinak 90%-a megsérült. Ilyen esetekben külön gondot okoz a terület bejutás elleni védelme, a vendégek távoltartása. Az életveszélyelhárítási munkákat ugyanúgy, mint a fenntartási, karbantartási vagy az engedély alapján folyó kertfelújítási munkákat kiváló, kertészeti végzettséggel rendelkező szakembereink irányítják.
Rövidesen megkezdődik a fertődi kastély dísztermi mennyezetének restaurálása. A munkálatok befejezése ősszel várható. Az oldalfalak restaurálása, a mitológiai jeleneteket ábrázoló pannók (oldalfal mélyedéseiben lévő festmények) rekonstrukciójával együtt a 2006-os év tervei között szerepel.
Eszterháza 10 méter széles és 16 méter hosszú díszterme a XVIII. századi Magyarország udvari reprezentációra épült legpompásabb tere.
Tovább »
?Az Úr, a kastély, a színház és az erdő, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben? írta egy tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a hercegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több évtized során a keze alatt kiformálódott egy rövid történelmi pillanatra Európa kultúrális központjává tette Eszterházát.
A Műemlékek Állami Gondnoksága és BMGE-TTK Építészmérnöki Kar Rajzi Tanszéke együttműködési megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a kiemelt műemlékek építészettörténeti kutatásainak eredményeit, a rekonstrukciós elképzeléseket a társadalom számára a technika csúcsteljesítményeinek segítségével bemutassa.
Az együttműködés első produkciójaként készült el teljes egészében animációs eszközökkel az Eszterháza fénykora című 20 perc időtartamú ismeretterjesztő film.
Tovább »