Egy projekt megszületésének története
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (Forster Központ jogelődje) 2006-2007 évben készülve az Európai Uniós támogatások felhasználására megalkotta működésének stratégiai alapját képező programját Országbemutató Program néven. A program vezérgondolatai a kultúra alapú társadalomfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés és munkahelyteremtés, terület- és ingatlanfejlesztés, környezetvédelem, idegenforgalmi fejlesztés a Gondnokság gondozásába tartozó nemzeti műemlékvagyon felhasználásával.
Az Országbemutató Program elemei az ország kulturális örökségének bemutatásán keresztül unikalitásuk, művészeti-, történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti jelentőségük miatt kiemelt reprezentációs értékkel, az ország imázs kialakításában jelentős szereppel bírnak. A kulturális örökség önmagában is a helyi-, térségi-, nemzeti identitás meghatározó eleme, a nemzet emlékezete. Az Országbemutató Programban szereplő műemlékegyüttesek közösségi-kulturális, környezeti és gazdasági jelentőséggel bíró erőforrások, amelyek megfelelő szintű és irányú hasznosítása a helyi közösségteremtés alapfeltételei, mint pl. térségi központok, a nonformális oktatás képzési helyei, foglalkoztató és bemutató műhelyek, valamint a helyi, és térségfejlesztés gazdasági hasznot generáló eszközei.
Az Országbemutató Program elemeiben, az épületekben, kertekben, mint összművészeti közgyűjteményekben működő intézmények komplexitásukkal és egyediségükkel az örökségturizmus legfontosabb csoportjává, és a turizmus több ágazata számára is vonzó célponttá, valamint a társadalmi nyilvánosság valódi színtereivé válhatnak. Ozora ennek a stratégiai programnak az egyik jelentős eleme.
Történeti előzmények
A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Borbála ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet.
A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.
Az 1416 körül épített vár egyetlen szabályos négyzet alakú, zártudvaros és egyemeletes, téglából falazott, palota jellegű lakótömbből, és egy ezt övező és ugyancsak négyzetes elrendezésű külső várfalból állott a sarkain kerek tornyokkal.
Maga a palota jellegű főépület megközelítően 35×35 méteres külső méretével, karcsú pilléreken nyugvó folyosó övezte árnyas, belső udvarával, erkélyeivel aligha vall várépületre, sokkal inkább a korabeli itáliai városi palotákra. Ez főképpen azzal magyarázható, hogy tervező építésze firenzei volt, aki a középkori Magyarország egy eldugott kis településére varázsolt egy firenzei kora reneszánsz városi palotát.
Fhilippo Scolari, ahogy nálunk nevezték Ozorai Pipo Firenze szülötte volt, de legendás hadvezéri képességeit egész életében Magyarország, és a magyar király védelmének szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalommal jutalmazta hűségét. Tagja volt a Zsigmond király alapította, egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, a sárkányos lovagrendnek, egyúttal királyi kincstartó és a királyi sókamarák igazgatója volt. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Az ő udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő Hunyadi János. Élete végén hadi érdemeiért és főleg hűségéért különös kegyben részesült. A királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Ozorai Pipo, Filippo Scolari múzeumpedagógiai célokra történő felhasználása kézenfekvő, és egyszerű, mivel élettörténete a magyar népmesék legkisebb fiához hasonlatos, aki miután szegény családban született, majd elindult messzi földre, idegen országba szerencsét próbálni. A világot járván eszével és rátermettségével egyre magasabbra jutott, majd elérkezett Európa legnagyobb uralkodójának udvarába, ahol miután a király életét megmentette hatalmas gazdagságot kapott jutalmul és egy gyönyörű lány kezét is elnyerte. Szülőhazájába fényes hadúrként saját zászlója alatt vezetett seregével térhetett vissza.
Firenze szülötte volt, de legendás hadvezéri képességeit egész életében Magyarország és a magyar király védelmének szentelte. Olyan erények kötődnek a személyéhez, mint a bátorság, hűség, jól neveltség, tisztesség.
A település a várkastélyon kívül számtalan ma még fel nem tárt értéket rejt. A Cinca folyása mellett, mintegy 800 méterre a kastélytól találhatók egy Pipó által alapított hatalmas ferences kolostor maradványai, amelynek kéttraktusos kialakítása a méretén kívül is különlegessé teszi. Ebben a kolostorban élt hosszú éveken keresztül a boldoggá avatott Temesvári Perbált skolasztikus író, prédikátor.
A várdomb fölé magasodó golgota egy Árpád kori földvár maradványait rejti, amely valamikor a stratégiai jelentőségű Sió átkelőt védhette. A várat védő sáncok a domb gerincén ma is jól felismerhetők. A legenda szerint ezen a környéken temették el Roga királyt, Attila nagybátyját.
A török hódoltság után a Balaton alatti terület az Esterházy család birtokába került, és Ozora lett a hatalmas méretű dél-dunántúli Esterházy birtokok uradalmi központja. A török rombolás után helyreállított várkastélyt uradalmi épületnek és magtárnak használták. Az uradalomhoz az ország ma is legjobb földterületei tartoztak. A Sió másik oldalán a Kula majorban felépítettek egy kényelmes barokk kastélyt is magában foglaló ménesbirtokot. Az épületegyüttes amely mára a végnapjait éli a kastélyon kívül hatalmas méretű, több mint ezer ló befogadására alkalmas istállókat, fedett lovardát, cselédházakat foglalt magába. Itt alakították ki az Esterházyak azt az angol telivér tenyészetet, amelynek leghíresebb tagja Kincsem, minden idők legsikeresebb versenylova, akinek az anyját innen vitték el Kisbérre tenyészteni. A híres ménesbirtok hanyatlását egy szörnyűséges tűzvész törte meg, amikor közel száz telivér égett bennt az istállókban.
A huszadik századi története Ozorának szintén az Esterházyakhoz köthető, amikor Esterházy Antal a másodszülött fiú átvette a birtokot. Jó gazdaként irányította birtokait Esterházy Antal herceg (1903-1944) is, és elődeihez hasonló méltósággal szolgálta hazáját a II. világháború hadszínterein, hogy onnan hazatérőben haljon hősi halált 41 évesen. Amikor rokoni szálai révén pedig megismerte gróf Almásy Lászlót (1895-1951), a sors kiszámíthatatlan szeszélye elvezette Arábia sivatagjaiba is. Esterházy Antal és Almásy László 1926-ban elhatározták, hogy Afrikába utaznak. Szenvedélyes utazók és autóversenyzők voltak mind a ketten. Kairó nyüzsgő piacain és romvárosok csendjében, vadászsátorban a szavannán és mesés palotákban arab sejkek megbecsült vendégeként, karavánutak homokjában, a hol aranylóan sárga, hol szinte fehéren izzó homokdűnéken, teveháton és autóval, át a Szaharán, datolyapálmán árnyékában oázisok kútjainál, a tábortüzek imbolygó fényét és a föléjük boruló, ragyogó, csillagos égboltot figyelve, vagy a sivatagot, a Nílus és a tenger vizét szakadatlanul formáló szélben, együtt élték át „az angol beteg” első afrikai útját: „az angol beteg”, Almásy László, egy hivatalosan gróffá sohasem emelt gróf, és barátja, Esterházy Antal, egy magyar herceg.
Ozorára nagyon jellemző, hogy az itteni vastag puha, de állékony, löszös kőzetbe a helybeliek gyakran ástak pincéket, vermeket, sőt barlanglakásokat is. A több tíz méter vastag homoktömegből (löszből) kialakult dombok és a közéjük vágódott völgyek a kezdetektől fogva jó lehetőséget kínáltak az egyes tájak lakóinak arra, hogy bennük pincéket, üregeket vájjanak. Az ország számos helyén találkozhatunk löszfalba épített barlanglakásokkal - sajnos sok helyen már csak a nyomukkal -, melyek közülük legismertebbek a Tolnai dombság településein, a Duna mentén, és a Balaton partján meghúzódóak.
Ezek bemutatása, sorsuk felderítése meglehetősen nehéz, mivel sokkal gyorsabban tönkremennek, megsemmisülnek, mint keményebb kőzetbe vájt társaik.
Nem csak bányalyukak, borospincék alakultak ki a löszfalakban, a homokdombokban, de hajléknak alkalmas odúk, „barlangok” is.
A már meglévő pincékből lakások rendszerint akkor lettek, amikor valamilyen ok miatt az eredeti funkciójuk megszűnt. A löszbe vájt barlanglakások alapvetően úgy készültek, hogy a homokba előbb egy kisebb és minden esetben boltíves bejáratot vájtak, majd bővítve azt a hegy, domb belseje felé haladva alakították ki a teljes üreget. Előfordult, hogy a két, egymás mellé mélyített pinceágat keskeny folyosóval összekötötték - így többhelyiséges lakóegységek alakultak ki.
Amint itt is megjelent a szőlővidékek tönkretevője, a filoxéra, a dombok kopárrá váltak, a szőlőterületek jelentős része megsemmisült. A munka nélkül maradt szőlőmunkások, a jövedelem nélkül maradt gazdák közül sokan költöztek ki házuk, vagyonuk elvesztése után a szőlőhegyek pincéibe. Egész telepek alakultak ki, a löszfalba vájt lakások tömegével találkozunk ebben az időszakban.
A barlanglakások azonban még igen-igen hosszú ideig lakottak voltak. A két világháború közötti időszak sanyarú gazdasági helyzete a bükki, budafoki folyamatokat másolta ezen a vidéken is, hiába igyekeztek a hatóságok ez ellen tenni. Tolnában az 1960-as, 70-es évekre üresedtek ki a „szurdikok”, és a pincék jelentős része be is omlott, tönkre ment. Jó néhány településen ma már hírmondója sincs a löszpartba vájt barlanglakásoknak, ám egyes helyeken, mint Miszla, Ozora, Szekszárd, jelen vannak, bár már nem lakás funkcióval.
Helyzetértékelés
Mint a fentiekből is kitűnik Ozora történelme, és természeti adottságai okán is páratlanul gazdag. Adottságait tekintve szinte felfoghatatlan, hogy ez a kivételes település mára elvesztette lakosságának négyötödét, a megmaradt lakosok majd negyven százaléka cigány származású, nagyobb része elöregedett, mivel a fiatalok a hatvanas évek végén a munkanélküliség elöl menekülve elköltöztek a településről. A jelenlegi gazdasági adatok alapján Ozora és a környezetében lévő települések is az ország fokozottan hátrányos helyzetű települései közé tartoznak. Vasútállomása nincs, viszonylag rossz állapotú közút vezet be három irányból, amelyen naponta összesen hat busz érkezik a településre. Két igen rossz ellátottságú élelmiszerbolttal rendelkezik. Étterme, kávézója, cukrászdája nincs, gyakorlatilag semmiféle turisztikai szolgáltatással nem rendelkezik. Ingatlanai eladhatatlanok. Ami nékiképp a települést fenntartja az abból következik, hogy a már ötödik ciklust megért, talpraesett polgármester vezetésével az önkormányzat igen jól gazdálkodik. Az ingatlanait pályázati pénzekből felújította, közterületei rendezettek, kellemes lakókörnyezetet teremtenek az ott lakók számára. A több mint száz munkanélküli, javarészben cigány származású lakos közmunka keretében tartja rendben a települést.
A befogadó régió, a Balaton és Pécs közötti terület, az Ozoraihoz hasonló problémákkal küzd, afféle fekete lyukként helyezkedik el a két kiemelt turisztikai desztináció között, jelentősen rontva azok hatékonyságát is. A Balaton alatti terület, a tolnai és somogyi dombság annak ellenére, hogy az ország legszebb természeti adottságú területei közé tartozik, turisztikai és egyáltalán gazdasági szempontból rendkívül alulreprezentált. Vasúttal, közúttal rosszul feltárt, bicikliútjai nincsenek. A Sió hajózhatatlanná válása miatt, a Duna és Balaton kapcsolata a nyolcvanas években megszünt. A terület szálláshelyeinek száma és minősége messze elmarad az országos átlag alatt. A lakosság nagyobb százalékát apátia és reményvesztettség jellemzi.
Ilyen körülmények mellett kaptuk azt a feladatot, hogy Ozorát és mellette több más kiemelt műemlékingatlant turisztikai attrakcióvá emeljünk.
A munkát a szokásos műemléki helyreállítás keretében elkezdtük. A rekonstrukció nulladik ütemének elvégzése után, amely a legszükségesebb építőmesteri helyreállításokat tartalmazta a palota már ma is különleges élményt biztosít az odalátogatónak. Emeleti termeiben látható a középkori vár egyes helyiségeinek működése. Itt került elhelyezésre a hálószoba, baldahinos ággyal, és a középkori tisztálkodást bemutató kellékekkel. A fegyverteremben láthatók különféle harci eszközök, lándzsák, dárdák, hajítóbalták, a híres Fekete Sereg pavese pajzsai, és egy gótikus páncéllal felszerelt lovas. A felszentelt kápolna őrzi Szent György csontereklyéjét. Itt található az uralkodói fogadószoba, az ebédlőhelyiség, egy reneszánsz szalon, és a várkastélyt a tizennyolcadik században újjáépítő Esterházy családnak emléket állító kiállítás. A fából készült loggia ma gyógynövény padlásként szolgál, emlékeztetve a valamikori várúrnő gyógyításban betöltött szerepére.
Az idilli környezet, az élményszerű belső terek, és a kapcsolódó programok a reneszánsz lovagi várak világába varázsolják a látogatót. A történeti bútorokkal berendezett vendégszobákban megpihenhet a mai vándor. A földszinti reneszánsz kávézóban a régió legjobb kávéját kínálják. Egy csöppnyi Firenzét a tolnai dombok között.
Az integrált projekt előkészítése
Már a nulladik ütem elvégzése során beleütköztünk azokba a problémákba, amelyek a turisztikai vonzerő és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások egyenlőtlen fejlődésével megjelentek. Hiába volt vonzó a várkastély, ha nem lehetett megközelíteni, ha nem volt étterem szállás, és semmi egyéb szolgáltatás a turisták komfortjának emelésére. A látogatószámot lehetetlen volt évi tizenötezer fő fölé emelni. Ezzel együtt a bevételek is alulmúlták a várakozást, jelentősen rontva a várkastély fönntarthatóságát is. Mindezek a tapasztalatok megerősítettek bennünket abbéli meggyőződésünkben, hogy nem lehet műemléket önmagában, települési és tágabb környezetének figyelembevétele nélkül azok párhuzamos fejlesztése hiányában helyreállítani, mivel az együttes fejlesztés biztosíthatja a projekt fenntarthatóságát.
Mindeközben nagy erővel folytak a nagy integrált projekt előkészítési munkái. Ennek keretében átnéztük és ahol kellett rákutattunk a település történeti múltjára. Listába szedtük a fellelhető, és majdan projektbe vonandó attrakció elemeket. Elkészítettük a település értékleltárát. Áttekintettük a hatályos rendezési terveket. Értékeltük az országos, és megyei rendezési terveket, nemcsak a Tolna megyeit, hanem a Fejér megyeit is, mivel Ozora megyei határtelepülés. Meg kellett vizsgálni, hogy ezek a fejlesztési tervek milyen rendelkezéseket tartalmaznak a fejlesztési területre. A helyi területrendezési terveket átnézve, a projekt szempontjából szükséges változtatásokat elindítottuk. Felvettük a kapcsolatot a település lakosságával, és az önkormányzattal folyamatosan egyeztetve kezdtük el kialakítani a fejlesztési elképzeléseket. Együttműködést kérve felkerestük a szomszédos önkormányzatokat, valamint a megyei testületet, továbbá a megyei közutak kezelőjét. Az elvégzett SWOT elemzés megmutatta azokat a fejlesztési irányokat amerre elindulhattunk, illetve rávilágított a hiányosságokra és azokra a problémákra amelyeket a projekt felépítése során kezelni kell. Végignéztük a készülő projekteket annak érdekében, hogy ne azonos fejlesztéseket végezzünk el. Lényeges elemként elkészült a projekt költségvetése, kommunikációs startégiája.
A minőséget alapvető üzleti stratégiának elfogadva felállítottuk azokat a sarokköveket, amelyeket a projekt során mint módszert és fő irányt figyelembe veszünk. Ezek a következők:
- „Nyerd meg őket !”
- Győztes-győztes pozíció
- Megkülönböztető stratégia, azonosíthatóság
- Az interpretáció fontossága
- Múzeumpedagógia jelentősége
- Minden szabadidős program „helyettesítő termék”
- A mátrix világában versenyzünk!
Az integrált projekt végül is folyamatos egyeztetések során összeállt Rózsák völgye címmel.
A projekt első üteme a Történelmi település a Cinca mentén- reneszánsz világ Ozorán 1,5mrd forint támogatással elindult.
Az integrált projekt elemei
1. Kula, parkoló és kiszolgáló infrastruktúra kialakítása, a látogatók fogadása
Ozora fő megközelítése a 64-es út felől történik, és a bekötő út a Kulánál éri el a települést. A „kula” mind a mai napig nevében is őrzi a középkorban stratégiai fontosságú Sió átkelőt védő „torony” nevét, ellenvárként szolgálva a szemközti parton magasodó erősséghez.
Az íves vezetésű útról kiérve a fák takarásából itt tűnik fel teljesen felismerhetően a tolnai lankák ölelte páros dombon a várkastély és a templom. A projekt megvalósításának eredményeként a fárasztó több órai utazás után a busszal, gépkocsival érkező látogatókat itt, a valamikori őrtorony szomszédságában kényelmes parkoló és rekreációs terület várja majd. Az őrtorony helyén felépítésre kerül egy, a valamikori őrtoronyra emlékeztető építmény, mely magába fogja foglalni a parkoló felügyelői őrpontot, a személyzeti helyiségeket, egy kis büfét, valamint a látogatókat kiszolgáló mellékhelyiségeket, WC-t, zuhanyozót, pelenkázót, vízvételi helyet, ivóvíz automatát, stb.
A parkoló 8 db busz és 50 db személygépkocsi befogadására lesz képes. Kialakítása részben szilárd burkolat nélkül történik, alkalmas lesz lakókocsik fogadására is.
A parkolók kialakítása, és a település központjának mentesítése az autós forgalom alól mindenképpen szükséges, mivel az eddigi, viszonylag kis létszámú rendezvények alkalmával is a közterületek állapota jelentősen romlott a parkoló hiány miatt.
A parkoló déli oldalán kerül majd elhelyezésre a pihenő terület, ahol fűszernövényekkel beültetett ágyások között épített tűzrakó helyek, grillasztalok mellett lehet kipihenni az utazás fáradalmait, a gyermekeket korszerű játszótér, nyesett növénylabirintus fogja várni.
A tűzrakó helyek déli oldalán, a Sió partján helyezkedik el a fogadóterület nagy részét elfoglaló természeti védettségű történeti kert, a Kula kert, amelynek úthálózata séta és tornapályaként lesz felújítva. A jelenleg elhanyagoltsága miatt használatában felhagyott kert a megújítás után a település számára mindennapi városi parkként is szolgál majd.
A teljes fogadóterületet uralja a Pipo várkastély látványa, így a látogatók felkészülhetnek a későbbi élmény befogadására, majd a várlátogatás után lehetőséget nyújt pihenés közben az élmény feldolgozására.
A parkoló-pihenőterület a vizuálisan zavaró hátsó ipari csarnoktól és az út másik oldalán lévő ipari jellegű területtől növényfallal lesz elválasztva.
2. A környezet rekonstrukciója - Piazza
A projekt megvalósítása után a parkolóból a látogatók fasorral védett sétányon gyalogolhatnak el a Sió hídhoz, aminek oszlopán Ozora egyik védett madarának a gólyának a szobra alatt elsétálva juthatnak át a másik partra. Az erődített templom felújításra kerülő fala mellett elhaladva érik majd el a Piazzát, melyet friss vizű patak, a Cinca szel át. A térre átívelő - jelenleg kellemetlen látványú - beton szerkezetű híd téglaburkolatot fog kapni téglamellvéddel.
A jellegzetes, egymás felé forduló két tölcsért formáló térszerkezet mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. A háború után, a tér geometriai közepébe beépített, egységes látványt megtörő pavilonok elbontásra kerülnek, helyükre új téglából falazott személyforgalomra alkalmas híd épül a Cincán keresztül, amely rávezet - mint egykoron - a templom lépcsőjére. A híd szélessége lehetővé teszi, hogy mindkét oldalán falazott pihenőpadokat helyezzünk el. A híd tengelyében a Piazza geometriai közepében kerül elhelyezésre a kerek, kőből faragott nagymedencés, szökőkút Donatello Dávid szobrával, amelynek eredetije valamikor a firenzei Medici palota narancskertjének kútját díszítette.
A Piazzán, amely piacként és találkahelyként egyaránt szolgál - a projekt eredményeként - a kényelmet és otthonosságot biztosító utcabútorok mellet megjelennek a reneszánsz táblás kert jellegzetes elemei, a patak mellett izgalmas bástyázott pihenő helyek, kerthelyiségek kerülnek kialakításra. A Piazza területén a kábel nélküli internet szabadon elérhető lesz. A jelenlegi légkábelek földvezetékké alakítjuk a díszburkolat lerakásával egyidőben. A piacteret térfigyelő rendszer, díszvilágítás teszi majd biztonságossá.
A Piazza északi oldalán elhelyezkedő emeletes kis épületben kap majd helyet az áruda és a gyógyszertár. A termőföldjeiben kiemelkedő ozorai birtok a fél országnyi Esterházy uradalom birtokai között a harmadik legnagyobb jövedelmet hozta. A lakóinak valamikori gazdagságot és jólétet biztosító és jellemző termékek lesznek kaphatók ebben a kétszintes kis boltban. A dió, méz, lekvárok, szörpök, borok, bio termékek, szappanok, fürdőolajok, a malom bio termékei, gyógynövényfőzetek, teák, kecskesajtok, gyümölcsök lesznek megvásárolhatók itt, emlékeztetve a birtok természeti gazdagságára.
Az épület markánsan reneszánsz külsőt kap, nagy dőlésszögű magas-tetővel, amelynek gerincén a reneszánszban kialakult új időtudat jelképeként a „Jövőbe néző” kis bronz szobra egyensúlyoz, óratornyán zenélő órával, oldalán reneszánsz loggiával, amely kellemes ücsörgésre buzdít, egyben a buszra várakozók eső elleni védelmét is biztosítja. Az épület mellett álló lapos-tetős, rossz arányú épület is reneszánsz magas-tetőt kap.
3. A környezet rekonstrukciója - Esterházy fogadóközpont és piac
Az Esterházy fogadóközpont a Piazza súlyponti épülete. Itt kerül majd elhelyezésre a látogatófogadó és információs központ vetítőteremmel, fedett találkahellyel, internettel fölszerelt vendéglátóhellyel, büfével, mellékhelyiségekkel. Itt kerül elhelyezésre az a nagyméretű folyamatos üzemű kivetítő, amely a fogadóközpont melletti oszlopon lévő gólyafészekről, a költésről, fiókanevelésről nyújt egyenes adást a fészekre ráirányított kamera segítségével. Az érkezők a Balaton és Pécs közötti területről kaphatnak programkínálatokat, szállás információkat. (Ozora kiépítése jelentősen csökkentheti azt a „fekete-lyuk hatást”, amely jelenleg a Balaton alatti terület jellemzője.) Itt kaphatnak tájékoztatást a vendégek a helyi látnivalókról, az igénybe vehető szolgáltatásokról, a horgásztóról, a szőlődombokon körbevezető borútról, a népi épületekről, a csónakázási lehetőségről, a valamikori barlanglakásokról, a középkori földvárról, amely ma kálváriaként látogatható, és ahonnan nagyszerű körpanoráma nyílik a varázslatos tolnai tájra és a településre.
A valamikori, és most helyreállításra kerülő nagyteremben lépett fel vándorszínész korában többek között Petőfi Sándor. Ez a tér rendezvényi térként, bálteremként szolgál majd, továbbá alkalmas lesz korabeli reneszánsz hangulatú színházi előadások megrendezésére. Az épület Piazza oldali sarkán az ereszcsatornán a tudást jelképező kismajom bronzszobra kapaszkodik majd.
A fogadóközpont mellett sikátor vezet át az épület hátsó része melletti reneszánsz stílusú nyitott fedett piachoz, ahol a vásárnapokon a település és a környék termelői árulhatják portékáikat, zöldséget, gyümölcsöt, kézművesárut, stb. Az épületet megújuló energia fűtéssel látjuk el, valamint LED világítással.
4 . A környezet rekonstrukciója - Reneszánsz térfalak helyreállítása
homlokzat-tető felújítások
Az évszázadok alatt átalakított homlokzatok a projekt során visszanyerik reneszánsz jellegüket, tetőformájukban, architektúrájukban. Az Esterházy fogadó mellett újra szűk sikátor vezet át majd a fedett nyitott piachoz. A fogadóépülettől a Piazza déli szűkületéig a házak homlokzata és tetőzete a reneszánsz ablakokkal felújításra kerül. A nyílászárók, üzleti portálok cseréje megtörténik, a nyílásrendek reneszánsz hangulata helyreáll. A programban szereplő épületek homlokzati építési stílusukat tekintve klasszicizálók, reneszánsz elemeket felhasználó stílusban épültek, így igen könnyen átalakíthatók markánsan reneszánsz hangulatúvá. A vendéglátó üzletek, a pizzéria, cukrászda stb. előtt kerthelyiségek létesülnek, amelyekből pompás látvány nyílik nemcsak a várkastélyra, hanem a Piazzára és a sétányokra is. A nyári kánikulában frissítően hat a patak felduzzasztott vízeséseinek csobogása, és megfigyelhető a Cinca partfalai között fészkelő védett madárfajok (pl. gyurgyalag) röpte, mozgása is. A homlokzatok járdába süllyesztett világítást kapnak, amitől az ott tartózkodás, sétálás, ücsörgés vonzó esti programmá válik.
5 . A környezet rekonstrukciója - Sétáló utca
(Árpád u-tól a templomig)
A sétányok, fasorok, utcabútorok, a jellegzetesen reneszánsz növényültetés, a csobogók, a két partot összekötő megépítendő további hidak, izgalmas sétaélményt nyújtanak majd a látogatóknak. A felújítás során a Piazza és sétányok díszes térburkolatot kapnak. A fasortelepítés és ültetés az Árpád utcától a Piazza északnyugati szűkületéig, az Illyés központig, valamint a vele szemben elhelyezkedő vendégházig készül el. Parkosításra kerül a várkastély nyugati előtere a Cincáig, a melynek vize valamikor körbefolyta a várárkot.
A sétányon kerülnek elhelyezésre az elveszett és megkerült tárgyak, amelyek az ozorai régészeti feltárások során előkerült régészeti leletek bronzból készült másolatai (kőbalta, avarkori ékszerek, a város pecsétnyomója, hajítóbalta, reneszánsz kehely és kanál, kályhacsempe)
6. Illyés központ és emlékház
Jelenleg a várkastély földszintén található egy Illyés Gyulának emléket állító, korszerűtlen kiállítás, amely az ozorai vártörténeti kiállítás helyét foglalja el. A projekt során a költőóriás méltó helyet, önálló épületet kap életműve bemutatására a Piazza északnyugati torkolatában, szemben a szállásépülettel.
A kialakítandó Illyés központ egymás melletti két gazdag polgárház épületében kerül elhelyezésre. A baloldali épület utcai helyiségeiben rendezzük be Illyés életterét, dolgozó szobáját, és könyvtárát enterieur élményszerű bemutatással, és mutatjuk be Illyést a kultúraszervezőt. A további helyiségekben nyelvi laborok, nyelvi műhelyek feldolgozótereit alakítjuk ki, melyek alkalmassá válnak kisebb konferenciák, nyelvi táborok befogadására is.
Itt állítunk emléket a szabadságharc egyetlen győztes csatájának, az ozorai diadalnak, felhasználva Illyés ide vonatkozó regényét. Az interaktív kiállítás a Hadtörténeti Múzeum hadtörténészei közreműködésével készül el.
7. Szállásszolgáltatás, vendégház
A projekt fenntarthatóságának egyik legfontosabb eleme a szálláshelyek megoldása és így a vendégéjszakák növelése. A vár üzemeltetésének kritikus eleme jelenleg a befoglaló településen a turisztikai szolgáltatások teljes hiánya. A várkastély turisztikai vonzerejét, annak hatékonyságát a környezet nagymértékben lerontja. Az egyik hangsúlyos eleme a hiányosságoknak, környezeti hátrányoknak a színvonalas szállások számának elégtelensége. A projekt ezért tartalmazza a Piazza északnyugati torkolatában, szemben a kialakítandó Illyés központtal jó színvonalú szállás épület kialakítását, összkomfortos, történeti bútorokkal berendezett apartmanok, vendégszobák megépítését a klasszicizáló, valamikori gazdag polgárház épületében.
A hátsó épületszárnyban helyezkednek majd el az olcsóbb, turista színvonalú szállások, amelyek szolgálják egyben a várkastély kispénzű diák látogatóinak, többgyermekes családoknak az igényét is. Az alsó kertben sátorozási lehetőség, tűzrakó-hely, bográcsozásra alkalmas hely létesül.
8. Várkastély, régészeti kutatások, várfal,várárok bemutatása, szabadtéri színpad kialakítása
A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. Az 1416 körül épített várkastély egyetlen szabályos négyzet alakú, zártudvaros és egyemeletes, téglából falazott, palota jellegű lakótömbből, és egy ezt övező és ugyancsak négyzetes elrendezésű külső várfalból állott a sarkain kerek tornyokkal.
A várkastély az itáliai kora reneszánsz építészet első magyarországi megjelenése. Jelentőségét mutatja, hogy nemcsak Zsigmond azzal egy időben Budán, hanem majd száz évvel később Mátyás király Visegrádon még gótikus stílusban építkezett.
A várkastélyt valamikor a platóját körülölelő várárokban körbefolyó Cinca vize védte a támadóktól. A várárok területe ma három ingatlant érint, amelyek várfalakkal szomszédos területén el kell végezni a régészeti feltárást. Itt jelenleg hatalmas mennyiségű régészeti rétegeket tartalmazó, látványtorzító feltöltés található. Régészeti feltárás keretében távolítható el a várárokból a későbbiekben több korszakon át belehordott feltöltés és így érzékelhetővé és bemutathatóvá válik majd a valamikori várárok védelmi funkciója.
A várkastély egyik pincéjében helyreállítjuk a korábban itt elhelyezkedő várbörtönt.
A várkastély legnagyobb pincéjében reneszánsz borospince és bakasztalos lakomahely kerül kialakításra. A boltozatos, autentikus tér reneszánsz lakomák helyszíne lesz, ahol a látogatók korabeli reneszánsz ételeket kóstolhatnak majd meg az eredetivel megegyező körülmények között.
A földszinten eredeti hangulatában helyreállítjuk a konyhát, ahol a vendégek a reneszánsz konyhatechnológia megismerésén túl szembetalálhatják magukat a XV.szd-i higiénés viszonyokkal is. A konyha mellett éléskamra kerül elhelyezésre.
A jelenlegi földszinti Illyés emlékhely balra eső három termében fogjuk elhelyezni az ozorai vártörténeti kiállítást. A vár ismertetése a feltárt eredeti leletanyag bemutatásán keresztül történik. A kiállítási installáció kb. 60 db tárgyi emléket mutat majd be. Egyes tárgyakat eredetiben, a kincslelet tárgyait térbeli hologramban feldolgozva állítjuk ki. Az installáció magassága 2,5 m. Anyaga festett MDF bútorlap és biztonsági üveg. A tárgyak egyedileg megvilágítva. Minden teremben elhelyezésre kerül 1db plazma TV, multimédiás tartalommal és kapcsolódó információkkal. A tárlók falán szöveges ismertető feliratok lesznek applikálva. A jobbszélső teremben történik majd Ozorai Pipo életének multimédiás bemutatása. A nagyméretű vetítő-felületeken nyomon követhetőek lesznek Pipo életének állomásai, a család kapcsolódása Firenzéhez, az ottani kora reneszánsz kultúrához, kapcsolatuk Brunelleschihez, a firenzei dóm építőjéhez, aki a család sírkápolnáját építette. A multimédiás program segít közelebb kerülni a korszak talán legkarizmatikusabb mindmáig ható személyiségéhez.
Az első emeleti élményház teljessé tételét is tartalmazza a projekt. Jelenleg ezekben a terekben javarészben kölcsönbe kapott berendezési tárgyak segítségével mutatjuk be egy reneszánsz főúri háztartás működését. A terek hitelessé tétele, a berendezési, használati tárgyak pótlása, replikáinak elkészítése része a projektnek, amelyek bemutatása, aktív résztvevő megismerése, konkrét használata, kipróbálása a konkrét célja, feladata az élményház ezen részének.
Az emeleten a jelenlegi főbejárat fölött helyezkedik el a tizennyolcadik századi nagymértékű barokk átépítést reprezentáló festett szoba, amely köré szerveződően az Esterházy család Ozorán élő ága bemutatható. A kiállítás központi személyisége a jelenlegi herceg, Esterházy Antal 1944-ben hősi halált halt édesapja. Élete számos érdekességgel bír. Az általános ismereteken túl bemutatható Almásy Lászlóhoz, az angol beteghez fűződő kapcsolata, akinek afrikai útját finanszírozta, és útjára is elkísérte. Korának leghíresebb hazai autóversenyzőjeként piros fehér zöld nemzeti színű Bugattijával legyőzte Európa legjobb versenyzőit. Ezeket a dokumentumokat bemutató fotókiállítás komoly érdeklődésre tarthat számot. A kiállításhoz szükséges fotókat a herceg úr rendelkezésre bocsátja. Remény van Svédországban ma is meglévő Bugatti hazaszállíttatására és kiállítására.
A második emeleti nagyteremben általános vártörténeti kiállítás kerül elhelyezésre, ahol a gyermekek nagyméretű, mozgatható makettek segítségével ismerkedhetnek meg a vár egyes elemeivel, a védelmi rendszerek működésével, a szuroköntővel, kapurostéllyal, felvonóhíddal, stb. Mivel a várkastélynak ez a része eredetileg reneszánsz pártázatos sík tető volt, a teret ennek visszaidézésével alakítjuk ki. A falra restaurátorral felfestjük a reneszánsz pártázatot, fölé körben a reneszánsz táj, dombok, erdők látványát, a mennyezetre a vonuló felhőket és a szárnyaló madarakat. Az élmény olyan lesz, mintha időutazást téve a vár fokán sétálnánk. A nagyteremhez kisebb termek kapcsolódnak, ahol a gyermekek múzeumpedagógus segítségével feldolgozhatják az élményeket. Lehetőségük lesz kifejezetten erre a célra elkészített, de teljesen hiteles páncélzatokat fölpróbálni, illetve egymást felöltöztetni, a veszélytelenített fegyvereket kézbe venni, megvizsgálni.
Az északkeleti régészeti módszerrel fel nem lelt torony helyén épül meg a technikailag felszerelt 400 fő befogadóképességű szabadtéri színpad, amely alatt akadálymentes mellékhelyiségek és egyéb szervizhelyiségek lesznek kialakítva.
A várplatón lovagi tornapálya, valamint a várúrnő fűszer és gyógynövénykertjét helyezzük el.
A vár gázfűtését átállítjuk megújuló energiára.
9. ferences kolostor
A ferencesek obszerváns, azaz „szigorú” ága tevékenykedett Ozorán, amely abban különbözött a későbbi minorita ágtól, hogy a könnyítésekkel, módosításokkal szemben mindvégig a rigorózus szerzetesi elvekhez való visszatérést hirdette. A ferences kolostor építésére az alapító Ozorai Pipo 1418-ban kapta meg az engedélyt, s 1423-ban már állt. 1462-ben Ozora adott otthont a rend közgyűlésének, melyen helytartónak választották meg János barát segítőtársát, Székely Mihályt. Később a dél-dunántúli őrség székhelye lett, hét fiakolostorral rendelkezett, 1535-ben (20 bentlakó szerzetessel) egyike volt a legnépesebb dunántúli kolostoroknak, melyet az előkerült épületrészek nagy méretei is alátámasztanak. Az ásatás tanúsága szerint a rendi szokásoknak megfelelően épített templom szentélye húsz méteres hosszúságával az ország jelentősebb ferences templomai közé emeli az ozorait. Szentélye nagyobb volt, mint a korban hozzá hasonló, és még ma is álló keszthelyi vagy gyöngyösi ferences templomé. A Dunántúl egyik legjelentősebb ferences kolostorát százhúsz éves működése alatt többször is bővítették, átalakították. 1543-ban a szerzetesek elmenekültek. törökök elől Pápára. A területet az épület pusztulása után más építkezésekhez kőbányának, majd a 18. században temetőnek használták.
1480-ban a kolostorban élt Temesvári Pelbárt ferences szerzetes, skolasztikus író, nagyhírű prédikátor.
A kolostor elrendezése megfelelt a ferences alaprajzi típusnak, a kolostor négyszögű udvart körülzáró épületszárnyai jelen esetben a templom déli oldalán helyezkedtek el. A sokszög záródású, több boltszakaszos, támpilléres szentéllyel ellátott templom hajója alig volt szélesebb a szentélynél, így a templom hajója is osztatlan volt. A sekrestye mellől lépcső vezetett az emeletre. A feltárt kripta a templom tengelyétől délre fekszik. A templom tornya a hosszú, nyújtott templomszentély és a hajó találkozási pontjánál állt, a kolostor felőli oldalon. A szerzetesi cellák a keleti épületszárny déli oldalán voltak, méghozzá a megszokottól eltérő módon, kettős sorban, keskeny folyosóval elválasztva. A belső cellasor nyugati oldalán húzódott a keresztfolyosó, ezen belül pedig a középső udvar. A keresztfolyosó délkeleti sarkától délre lehetett a kolostor konyhája és a refektórium.
A projekt keretében feltárjuk a ferences kolostort, és részben visszaépítjük. A tereiben bemutathatók lesznek a kolostori élet mindennapjai, a kolostorkert működése, valamint Temesvári Perbált életét, munkásságát bemutató dokumentumok. A kolostor nagy attrakciója a teljes építmény virtuális vetített megjelenítése lesz, amelyet kiváló fiatal fizikus szakembereink segítségével fogunk megoldani. A kolostor területén zarándokszállások kialakítására is sor kerül.
10. Földvár
A Sió jobb partján, a falu felett magasodó, mintegy negyven méter magas Kálvária-dombon az Árpád-korban kétrészes földvár állt. A mintegy 20 x 30 méter alapterületű „fővárat” három oldalról tíz - tizenöt méter széles, a dombtetőtőhöz mérten három - négy méter mély árok övezett. Az ettől délre elhelyezkedő mintegy harminc méteres „elővárat” a domb teljes szélességében húzódó, egy - másfél méteres átvágás védte. Típusa alapján legkorábban a 12. század végén vagy a 13. században épülhetett. Az sem elképzelhetetlen, hogy a tatárjárást követően birtokosai menedékhelynek szánták. A minimális leletmennyiség viszont arra utal, hogy nem lakhatták túl hosszú ideig.
A legenda szerint Attila király nagybátyja, Roga nagykirály 434-ben bekövetkezett váratlan halála után az egykori földvár területén lett eltemetve. Attila egy gazdaságilag és katonailag erős birodalmat kapott tőle. Roga 418 és 420 között került hatalomra és igen rövid idő, 14 vagy 16 év alatt teremtette meg a Kárpát - medencei hun birodalom gazdasági és politikai tekintélyét.
A Kelet - római birodalom adózott neki, a Nyugat római pedig lekötelezettje volt.
Régészeti feltárással a földvár szerkezete és Attila király nagybátyjának, Ruga nagykirálynak feltételezett sírja is feltárható, melynek bizonyítása a kutatás egyik legnagyobb kihívása. A projekt keretén belül mind az „elővár”, mind a „fővár” feltárása és bemutatása megtörténik. A „fővárat” három oldalról körülölelő, 10-15 méter széles, 3-4 méter mély árok kiásása - régészeti felügyelettel - földelszállítással történik. Régészeti feltárás keretében távolítható el a várárokból a későbbiekben több korszakon át belehordott feltöltés, melynek következtében érzékelhetővé és bemutathatóvá válik majd a valamikori várárok védelmi funkciója.
A földvár részlegesen rekonstruálható. A helyreállítás során helyenként növényzettel, helyenként részleges visszaépítéssel jelezzük a várfal vonalát. A falak részleges rekonstrukciója életvédelmi és vagyonvédelmi okok miatt is szükséges, egyben korláttal védve kitűnő kilátósétányul is szolgál majd a körülvevő tájra.
11. Esterházy ménes birtok
A Kula major területén a teljes ménes birtok helyreállítása megtörténik-
A projekt komplex fejlesztési koncepcióra épül, mely magába foglalja a település történeti értékeire építő fejlesztéseket is különös hangsúlyt fektetve az (exkluzív) örökség-, öko- és egészségturisztikai fejlesztések megvalósítására.
A majorhoz tartozó 50 ha területen a projekt célja egy ökokertbe, rózsa, levendula valamint egyéb gyógy- és dísznövényi környezetbe ágyazott, ökológiai szempontú mezőgazdasági, oktatási, szórakoztató és rekreációs központ létrehozása. Minőségi turisztikai attrakciónak számító, egyedi látványt nyújtó parkokban, ültetvényeken (Rozárium), a növények illóolaj és egyéb hatóanyag tartalmára, kivonataira és a különböző növényi részek felhasználására alapozott feldolgozóipar (a növények gyógyászati, kozmetikai, étkezési célú használata) kiépítése, aromaterápiás wellness és speciális lovas turisztikai szolgáltatások valamint a főszezontól, évszaktól, időjárástól független, többgenerációs kulturális programkínálat megvalósítása tervezett
A fejlesztés célja az egykori Kula major (Esterházy-major) visszaidézése, újraalkotása, sokoldalú, unikális szolgáltatásrendszerrel való bővítése. A fejlesztéssel egy olyan történetileg is hiteles, a helyszín adottságaira és a helyi hagyományokra építő, turisztikai attrakció megvalósítása válna lehetővé, mely széles látogatói kör nagyobb mértékű érdeklődésére számít, ezzel is jelentősen hozzájárulva a helyszín, Ozora illetve a kistérség látogatottságának növeléséhez, a szolgáltatáskínálat bővítéséhez, a tartózkodási idő meghosszabbításához, és összességében az együttes fenntarthatóságához.
12. Barlang lakások
Az egykori barlanglakások azok a lakások, melyek napjainkban legjobban kielégítik a természethez közeli (nevezzük bio- vagy ökoháznak) épületek kritériumait. Először is kialakításuk, „megépítésük” a lehető legkisebb természetkárosító tevékenységet igényli. Építésükhöz nem szükséges a helyszínre szállított építőanyag. Jó hőtartók, kevés fűtőanyag kell bemelegítésükhöz, nyáron pedig hűvösek. De hogy lakni is lehet bennük, jól példázza néhány jelenkori hasznosítási forma: turistaszállást alakítottak ki Cserépváralján, Noszvajon művésztelep található egykori barlanglakásokban, Tibolddarócon, Egerszalókon sorra újítják fel a föld alatti üregeket, azért, hogy borospincének, hétvégi menedéknek használják őket.
A projekt elsődleges célja az Ozorán még ma is fellelhető barlanglakások helyreállítása, bemutatása. A hasznosításuk egyik lehetséges funkciója borospincék kialakítása. Ezen funkció kapcsolódna a területfejlesztési projekt egy másik eleméhez, mely Ozora szőlőtermesztésének felélénkítését célozná borturisztikai szolgáltatások bővítésével.
A másik hasznosítási forma lehet az egyik barlanglakás tájházzá alakítása, bemutatva egykori kiképzését, berendezését, a bennük élők életmódját. A tájház helyiségei lényegében Ozora egykori lakóinak életmódját, házberendezését reprezentálná. A barlanglakás beosztása, tagolása lényegében a település népi házainak beosztását követné, s többé-kevésbé megegyezne azokkal bútorzata, berendezése is, annyi változtatással, hogy az épületegyüttes hátsó traktusában, egybeépítve a barlanglakás többi részével kialakításra kerülne egy pince és egy présház. (A település népi lakóházai esetében a pince és a présház különálló épületként jelent meg a telken belül, illetve a pince épülhetett a járószint alá is.)
13. Vizimalom
A projekt célja a magyar vidéki élet fontos termelőeszközének, egy egykori, a Cinca folyamán működő, 18. századi vízimalom rekonstrukciója és turisztikai funkciók kialakítása.
A projekt keretén belül a Sión és a Cincán őrlő több malom közül egy 18. századi vízimalomnak a rekonstrukciója tervezett, ott, ahol a Sió eléri a Cincát, amennyiben megfelelő történeti forrásanyag áll rendelkezésünkre. Ennek hiányában egy jellegében hasonló malom építését valósítjuk meg. Írásos említésekből tudjuk, hogy az Esterházy-uradalomban a 18. században fontos szerep jutott a feldolgozásnak, így több vízimalom is épült. Az ismert források alapján feltételezhető, hogy a malmok ebben az időben faszerkezetes kőépítmények voltak.
Tereprendezést, kertépítészeti helyreállításokat valamint pihenőhelyek, szemetesek, kerékpártárolók elhelyezését is elvégezzük.
A fejlesztés egyik hangsúlyos része turisztikai szolgáltatások bevezetése. A felépítésre kerülő vízimalom látványmalomként fog működni. Lehetőség szerint szeretnénk elérni, hogy a helyi gazdák földjén vagy a majorságban termett biobúzát öntsék az őrlőkövek közé. A malomban őrölt lisztből sütött pékárut kínálnánk az ide érkező turistáknak. Különböző korosztályok számára interpretációs foglalkozásokat tartanánk, melyeken a látogatók betekintést nyerhetnének az egykori molnárok életmódjába, ismertetnénk az egyes munkafázisokat.
A projekt állapota
A projekt első üteme 1,5 mrd beruházási költséggel elindult, megvalósítás alatt van. A második ütem előkészítése folyik a projektelemek, az ütemezés, valamint a költségvetés egyeztetésével. A második ütem fejlesztési elképzeléseit a turisztikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja. A megyei fejlesztési terv is tartalmazza a beruházás folytatását. Rendkívül fontos, hogy az állandóan módosuló intézmény és kompetencia rendszer változásait folyamatosan lekövessük. Keressük és nyerjük meg a támogatási lehetőséggel rendelkezőket.
A fenntarthatóság és sikeresség érdekében egyéb, a projekthez nem tartozó beruházásokat is el kell végezni. Ezek közül a legfontosabb a Sió hajózhatóvá tétele, amely az egész régió szempontjából elengedhetetlen. Ehhez meg kell oldani a Sió melletti települések teljes körű csatornázását, mivel e nélkül a zsilipek beépítése elképzelhetetlen. A csatornázási munkák elvégzéséhez a fedezet már rendelkezésre áll.
Ugyanígy szükséges a Siógáton Siófok és Szekszárd között a bicikliút kiépítése, amelynek egyik állomása a most megvalósuló Kula parkoló. A projekthez kapcsolódóan szükséges a közút fejlesztéseket is elhelyezni a megyei fejlesztési tervben.
A projekt teljes befejezését 2019-re prognosztizáljuk.
Dobó Ágota MBA