A Kecskemét közelében található bugaci és monostori földek gazdagon tartalmazzák ősi múltuk jelentős maradványait egészen a szarmatákig, avarokig, honfoglaláskori Árpád-népekig visszamenőleg. Bugac Péter monostora Árpád-kori bazilikája különösen jelentős szerepet játszott korában, bizonyítják a jelenleg is zajló régészeti feltárás folyamatosan előbukkanó elképesztő kvalitású és gazdagságú leletei. A Szent Péternek szentelt monostor hiteles hely, és királyi pénzváltó helyként működött a tatárjárás okozta pusztulásig. Az itt előkerülő leletanyag a közelmúlt magyar régészetének legnagyobb szenzációja, amely teljes mértékben felülírja az Árpád korról, annak fejlettségéről és szinte elképzelhetetlen gazdagságáról vallott korábbi tudásunkat. Bemutatja azt a Szent László halálát követő százötven békeévet, amelyről háborúk, csaták hiányában viszonylag kevés információnk maradt fenn.
‘restaurálás’ kategória archívum
Bugac, Aranymonostor- integrált fejlesztési projekt
2014. február 6. csütörtökÁtadás előtt Eszterháza marionettszínháza
2013. március 16. szombatBefejeződött a legendás eszterházai marionettszínház felújítása, ahol Fényes Miklós korában ember méretű bábokkal játszottak. A nagyszerű akusztikájú terem már az idei évadban több mint negyven koncertet fogad be. A külsejében eredeti barokk formáját visszanyert épület belső kialakítása a mai kor igényeinek megfelelően készült el, de architektúrája felidézi legfényesebb korszakát. Haydn zenekarának helyet adó zenekari árok eredeti formájában került felújításra, a grottákban barokk szobrok kapnak helyet, a falakat faragott aranyozott falikarok, az előcsarnokot pompás barokk csillár díszíti. Az elhelyezésre kerülő festmények, kárpitok a valaha volt tündérvilágot idézik úgy hogy tökéletes összhangban vannak az alkalmazott korszerű építészeti eszközökkel. A tervező Molnár Csaba DLA ezért a munkájáért Ybl Miklós díjban részesült. 
Egy ország hallgat
2012. május 9. szerda
Megkezdődött a majki kamalduli remeteség helyreállításának első üteme. A remeteség a Vértes csodálatos természeti környezetében, egy varázslatos tó mellett fekszik. A legtöbben ennyit látnak benne, egy különleges építésű kuriózumot. Pedig Majk története ennél sokkal megindítóbb.
A marionettszínház új szenzációja
2011. június 29. szerda
egy jellegzetes barokk díszletrendszer
A régészeti ásatás során újabb szenzációs leletek kerültek elő Eszterháza marionett színházában. A színpadtér alatti terület, amely a tizenkilencedik századi magtárrá történt átalakítás miatt korábban hozzáférhetetlen volt, most a fafödémek eltávolítása után kutathatóvá vált a régészek számára. A feltöltésben megtalálták a színpadi díszleteket működtető két nagyméretű kötéldob helyét. Előkerültek a gépészetet tartó nagyméretű gerendák is, továbbá a feltöltésből facsigák, amelyekből a kötélzet méretére is következtetni lehet. A leletek, melyeknek értékelése most folyik egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a marionettszínház barokk színpadgépészettel rendelkezett. Arra egyenlőre nem derült fény, hogy ez a színpaddíszleteket működtető rendszer a marionettszínházi korszakhoz tartozott, vagy a későbbi operaházzá történő átépítés része, amikor a szemben lévő operaház leégése és az új nagyoperaház fölépítése közötti időben néhány évig a barokk operákat a marionettszínházban adták elő. A barokk színpadtechnika legfényesebb korszaka egybeesik a nagy vitorlás hajókéval, hiszen a bonyolult vitorlázatot-kötélzetet, és a barokk színházak színpadtechnikáját működtető gépészeti rendszert egyaránt a kor kiváló hadmérnökei tervezték.
A feltöltésből előkerült szatírfej
Újrafaragott puttók a timpanonon
2011. május 6. péntek
Puttó újrafaragás közben
a szobrok leemelése
Az eszterházai kastély hátsó, kert felőli homlokzatán lévő, az Esterházy család dicsőségét hirdető három barokk szobrot, a nagycímert és a két virágfüzért tartó puttót szobrászművészek az eredetikhez hasonló módon, a ma is a család tulajdonában lévő Margitbányából származó kőből újrafaragják. A majd kétszázötven év alatt az eredeti szobrok az időjárás és a környezetszennyezés miatt olyan mértékig sérültek, hogy fennmaradásuk érdekében védett helyre kell szállítani őket. Restaurálás után a látogatók megtekinthetik ezeket a barokk csodákat, amiknek külön érdekessége lesz közelről tanulmányozni, hogy a kompozíciókat hogyan torzították a szobrászok a távoli élvezhetőség és aránytartás érdekében.
Kétszázötven év tévedése, avagy hol is van a pálmaház?
2011. március 13. vasárnapNemrégen a fraknói levéltárban előkerültek olyan tizenkilencedik századi rajzok, amelyek az eszterházai pálmaház felújítását ábrázolják. A dokumentáció a Cziráky időkhöz köthető, amikor Eszterházát Miklós herceg és gyönyörű felesége Cziráky Margit a századfordulón felszabadíttatta a zárgondnokság alól, és állandó lakhelyül választva azt, mind a kastélyegyüttesen, mind a parkon jelentős felújítási munkákat végeztek. A rajzok érdekessége, hogy már az újkori műszaki ábrázolási szabályok szerint készültek, a lapok tetején van észak, az alján dél. Ami az építésznek először feltűnik a rajzok vizsgálata közben, hogy a pálmaházat a kastély nyugati oldalán ábrázolja, és nem a keletin, ahogy az a barokk kori ábrázolás feliratozza. Azt nem tudjuk, hogy a barokk kori vezérterv teljességgel elkészült-e, de a művészettörténészek azóta is evidenciának veszik a vezérterv feliratait.
Megújul Eszterháza régi-új attrakciója a Marionett színház
2011. március 12. szombatElkészültek a Marionett színház szerkezeti munkái. A másfél évszázadon át magtárként funkcionáló, és ennek megfelelően durván átalakított épület mára visszakapta szépséges barokk arányait. A párkányokat az eredeti szintre visszabontották, újjáépítették a barokk fedélszéket, a nyílásokat ahol kellett újraboltozták. A magtárszerkezet kibontásával hozzáférhető lett a régészek számára a belső tér, amelyben a majd egy méteres feltöltés rejti a színház valamikori díszítéseinek jelentős részét, a festett sásokat utánzó stukkókat, a vizes grották kagylóit, csigáit, a csillárok darabjait. A belső térben már korábban feltárták a zenekari árkot, ahol Haydn mester, a szimfónia és vonósnégyes megteremtője vezényelte világhírű zenekarát. A végső helyreállítás a projekt második ütemében valósul meg, és 2012 nyarára készül el, hogy mint valamikor, újra ámulatba ejtse a világot.
Apolló lovai
2011. február 14. hétfőEszterházán hamarosan elkészül az új kombinált acél-fafödém a két kivételes szépségű terem a Sala Terrena és az Apolló terem között. Az új födém a földszinti, ős kereszténység emlékét idéző kilencosztatú tér finom boltozatainak védelmét biztosítja. A boltozatokon allegorikus történet képei jelennek meg angyalkákkal, a középső mezőkben virágfüzérek formázzák az építtető herceg Esterházy Miklós nevének kezdőbetűit. Az új födém elkészülte után az emeleti terem mennyezetén ismét megcsodálható lesz a négy hófehér ló, Szikrázó, Koránkelő, Égő, és Tüzes amint Apolló tűzszekerével vágtatnak keresztül az égbolton.
Készül a boltozatot védő új acél-fa födém
Restaurálják az angyalkák tartotta E betűt
A Tüzes, Szikrázó, Égő és Koránkelő vontatta tűzszekér
Marcipántorta és selyemcukor
2011. február 10. csütörtökEz a két szó az ami leginkább eszünkbe jut, ha meglátjuk Eszterháza felújított nyári ebédlőjét a kastély földszintjén. A több hónapos óvatos tisztítási munkák során a restaurátorok megszabadították a falakat és a terem díszítéseit a több mint két évszázados kosztól és a többnyire szakszerűtlen sosem volt enciánkék átkenésektől. Az aprólékos, embert próbáló türelmet igénylő, gyakran igen fáradságos munka eredményeként milliméterről milliméterre tűnt elő a vastag rétegek alól Esterházy Fényes Miklós által megálmodott hűsölő terem finom rózsaszíne és tojáshéj sárgája, a füzérek sás zöldje a rózsa koszorúk finom áttetsző pirosa. A mennyezet sarkaiban gyümölcs és zöldségkosarak pompáznak, a pilaszterek fénye a legfinomabb kínai hernyóselymet idézi. Több mint kétszáz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a valamikor a kastélyon dolgozó barokk festők és stukkátorok méltó utódra leljenek.
és amin dolgozunk… Klebelsberg Terv
2010. március 9. kedd„Tegyük jobbá mindazt amit érdemes,
és amit egyébként is meg kéne tennünk”
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2006-2007 évben megalkotta működésének stratégiai alapját képező programját Országbemutató Program néven. A program vezérgondolatai a kultúra alapú társadalomfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés és munkahelyteremtés, terület- és ingatlanfejlesztés, környezetvédelem, idegenforgalmi fejlesztés a Gondnokság gondozásába tartozó nemzeti műemlékvagyon felhasználásával. Tovább »