Nemrégen a fraknói levéltárban előkerültek olyan tizenkilencedik századi rajzok, amelyek az eszterházai pálmaház felújítását ábrázolják.  A dokumentáció a Cziráky időkhöz köthető, amikor Eszterházát Miklós herceg és gyönyörű felesége Cziráky Margit a századfordulón felszabadíttatta a zárgondnokság alól, és állandó lakhelyül választva azt, mind a kastélyegyüttesen, mind a parkon jelentős felújítási munkákat végeztek. A rajzok érdekessége, hogy már az újkori műszaki ábrázolási szabályok szerint készültek,  a lapok tetején van észak, az alján dél.  Ami az építésznek először feltűnik a rajzok vizsgálata közben, hogy a pálmaházat a kastély nyugati oldalán ábrázolja, és nem a keletin, ahogy az a barokk kori ábrázolás feliratozza. Azt nem tudjuk, hogy a barokk kori vezérterv teljességgel elkészült-e, de a művészettörténészek azóta is evidenciának veszik a vezérterv feliratait.

A tervek azonban minden kétséget kizáróan a nyugati oldali szárnyat, a korábban képtárnak gondolt épületrészt ábrázolják a tetején ballusztráddal, a jelenlegi állapotnak is megfelelő terepcsatlakozásokkal. A pálmaház keleti oldala majd hatvan centit a terepbe süllyed, míg a nyugati oldala a terepből mintegy hatvan centit kiemelkedik.  A korábban pálmaháznak hitt keleti oldal épületrészén a terepcsatlakozás ezzel ellentétben vízszintes. Az ábrázolás is a nyugati oldal építészeti kialakítását rögzíti. A jobbról balról negyedik mezőben a vizes grották helyét ábrázolja, itt nincs az épületen nyílászáró ma sem.  Mindkét oldalon a középső három nyílás fölötti áthidaló köríves, míg a szélsők mindkét oldalon kosárívesek.  A belső térben a vizes grották medencéjének (szökőkutak) formai kialakítása, kőanyagának színe teljesen azonos a Sala Terrena grottáival.  A szökőkutakból a barokk kornak megfelelően delfinek és kócsagok szórták a medence vizét. Az egész helyiség színvilága kísértetiesen harmonizál a restaurált nyári ebédlő színeivel, holott a restaurátor kizárólag a kutatásaira hagyatkozott, és nem ismerte a most előkerült ábrázolást (lásd Marcipántorta és selyemcukor bejegyzést). A feltevést támasztja alá az is, hogy a korábban pálmaháznak hitt épületrész majd teljes területén alápincézett, ami mindenképpen nehezítette volna a vizes grották gépészeti szerelését, míg a nyugati épületszárny alatt nincs pince.

Sajnos mára a pálmaház belső tere elpusztult.  A grották eltűntek, a medencéket elbontották, helyüket befalazták, ahogy azt a Marionett színházban is tették. Az ingyenes használattal bíró iskola a pálmaház terét tornateremnek használja. A márvány hatású nemes vakolatot még az ötvenes években a falakról leverték, mivel a festék rosszul tapadt rajta, és cementvakolattal pótolták. A falakra bordásfalakat véstek, bár a terem mindezen szörnyű pusztításokkal, és átalakításokkal is teljesen alkalmatlan tornaterem céljára, mind ahogyan a nyugati szárny több pompás  terének festett fala is áldozatul esett az iskola célú átalakításnak, egyszerűen elbontották őket, hogy tantermeket alakítsanak ki.

Most hogy nagy erővel megindult a kastély revitalizációja mindenképpen érdekes kérdés, hogy meddig kell még nyögnie Magyarország legpompásabb kastélyának a kommunista örökséget.

Bejegyezve Esterházy, Eszterháza, Fertőd, Kastély, Kulturális örökség, Műemlék, idegenforgalom, kiállítás, restaurálás, építészet