‘turizmus’ kategória archívum

Németbánya - A bakonyi dinoszauruszok

2017. május 4. csütörtök

nametbanya-bakonydraco1

Az utóbbi évtizedek legnagyobb, nemzetközi viszonylatban is jelentős őslénytani szenzációja kötődik Németbányához. A falu fölötti iharkúti földek már eddig is több, itt azonosított dinoszauruszt adtak hozzá az őslénytan tudományához.  A valamikori iharkúti bauxitbánya területe hatalmas mennyiségben tartalmazza immár hozzáférhetően a nyolcvanötmillió évvel ezelőtti élővilág tanúit. A terület, az itt föllelt ősmaradványok okán már nemzetközi ismertségre is szert tett. A több mint tíz éve folyó kutatás, a tudományos és ismeretterjesztő könyvek kiadása, valamint a számtalan megjelent itthoni, és nemzetközi tudományos Tovább »

Firenzétől Ozoráig - nemzetközi konferencia Vajdaság, Karloca

2014. február 22. szombat

Egy projekt megszületésének története

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (Forster Központ jogelődje) 2006-2007 évben készülve az Európai Uniós támogatások felhasználására megalkotta működésének stratégiai alapját képező programját Országbemutató Program néven. A program vezérgondolatai a kultúra alapú társadalomfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés és munkahelyteremtés, terület- és ingatlanfejlesztés, környezetvédelem, idegenforgalmi fejlesztés a Gondnokság gondozásába tartozó nemzeti műemlékvagyon felhasználásával.

Tovább »

Bugac, Aranymonostor- integrált fejlesztési projekt

2014. február 6. csütörtök

A Kecskemét közelében található bugaci és monostori földek gazdagon tartalmazzák ősi múltuk jelentős maradványait egészen a szarmatákig, avarokig, honfoglaláskori Árpád-népekig visszamenőleg. Bugac Péter monostora Árpád-kori bazilikája különösen jelentős szerepet játszott korában, bizonyítják a jelenleg is zajló régészeti feltárás folyamatosan előbukkanó elképesztő kvalitású és gazdagságú leletei. A Szent Péternek szentelt monostor hiteles hely, és királyi pénzváltó helyként működött a tatárjárás okozta pusztulásig. Az itt előkerülő leletanyag a közelmúlt magyar régészetének legnagyobb szenzációja, amely teljes mértékben felülírja az Árpád korról, annak fejlettségéről és szinte elképzelhetetlen gazdagságáról vallott korábbi tudásunkat. Bemutatja azt a Szent László halálát követő százötven békeévet, amelyről háborúk, csaták hiányában viszonylag kevés információnk maradt fenn.

Tovább »

Régészeti kalandozások-Ozora konferencia

2014. január 12. vasárnap

Előszó

Ha ma körbetekintünk a Kárpát medencében azt látjuk, hogy történelmi múltunk tárgyi emlékei igen megfogytakoztak, a végpusztulás jeleit mutatják. Váraink megmaradt  néhány fala romosan meredezik, megóvásuk a romkonzerválásra korlátozódik. Valaha pompás templomainkat gaz növi be, kastélyaink legtöbbje, már amelyik megmaradt üresen vagy méltatlan funkcióval sínylődik, nyomát sem mutatja a régi dicsőségnek. Tovább »

Amikor egy dolog a helyén van

2013. augusztus 30. péntek

2013 augusztus 22-e Eszterháza marionettszínház. Az Ensemble Hartig Helena Kazárová rendezésében Haydnt és Gluck-ot adott elő. Mintha a színház falai fölismerték volna a barokk zenét, régi barátként üdvözölték és nagy szeretettel adták át nekünk. Minden térnek megvan a maga  hangja és az a hangtömeg ami a leginkább sajátja, amitől a leginkább képes megmutatni a nagyszerűségét. Hát ez a hangverseny olyan volt. Haydn zenekari árkában ülő Cesky krumlovi zenészek kiválóan játszottak, de nem ez volt a legfőbb értéke ennek a koncertnek, hanem a harmónia, az összhang ,a báj, ami a barokk balettet bemutató táncosok mozdulataiból, az énekesek hangjából, barokk gesztusaiból áradt. Ez az opera éneklés és balett utolsó korszaka, amikor még nem feszül az ín, nem gyötrődnek az izmok és a csontok, a hangszálakat nem kényszerítik ember felettire. Az emberi test mozdulatainak és hangjának természetes sajátja jelent meg a produkcióban igen nagy mesterségbeli tudással, hozzáillő zenekari kísérettel és a színház örült neki.

230 évi csend után megszólalt Eszterháza marionett színháza

2013. március 28. csütörtök

Ma délben több évszázados szünet után újra zenészek foglalták el a zenekari árkot a marionett színházban. Haydn valamikori zenészeit a Capella Savaria muzsikusai váltották fel. Az izgatott hangolás utáni feszült csendben elemi intenzitással hangzott fel Haydn muzsikája. A marionett színház 230 év némaság után újra megszólalt. A hangja végigzúdult a széksorok között olyan erővel, hogy libabőrösek lettünk tőle. Egy csodálatos hangzású színházteremmel lett gazdagabb Eszterháza. Köszönet érte minden résztvevőnek, tervezőnek, kivitelezőnek, hangtechnikusnak, Rácz Marcinak. Igen! Megcsináltuk!

Átadás előtt Eszterháza marionettszínháza

2013. március 16. szombat

Befejeződött a legendás eszterházai marionettszínház felújítása, ahol Fényes Miklós korában ember méretű bábokkal játszottak. A nagyszerű akusztikájú terem már az idei évadban több mint negyven koncertet fogad be. A külsejében eredeti barokk formáját visszanyert épület belső kialakítása a mai kor igényeinek megfelelően készült el, de architektúrája felidézi legfényesebb korszakát. Haydn zenekarának helyet adó zenekari árok eredeti formájában került felújításra, a grottákban barokk szobrok kapnak helyet, a falakat faragott aranyozott falikarok, az előcsarnokot pompás barokk csillár díszíti. Az elhelyezésre kerülő festmények, kárpitok a valaha volt tündérvilágot idézik úgy hogy tökéletes összhangban vannak az alkalmazott korszerű építészeti eszközökkel. A tervező Molnár Csaba DLA ezért a munkájáért Ybl Miklós díjban részesült. marionett-belso

Egy ország hallgat

2012. május 9. szerda

majk-legifoto

Megkezdődött a majki kamalduli remeteség helyreállításának első üteme. A remeteség a Vértes csodálatos természeti környezetében, egy varázslatos tó mellett fekszik. A legtöbben ennyit látnak benne, egy különleges építésű kuriózumot. Pedig Majk története ennél sokkal megindítóbb.

Tovább »

Az Apolló terem chinoiseri bútorainak hazatérése

2012. április 9. hétfő

Az Apolló terem egyik karosszéke

Az eszterházai Apolló terem közel nyolc évig tartó restaurálása alatt komoly kutató munka folyt a terem eredeti pompás chinoiseri bútorzatának  fellelése érdekében, amely a második világháború végén tűnt el nyomtalanul a kastélyból.  A bútorzatról gyakorlatilag minden információ rendelkezésre állt Vadászi Erzsébet bútorszakértő, művészettörténész évtizedeken keresztül tartó kutatómunkájának köszönhetően.  Pontosan ismert volt, hogy Fényes Miklós melyik külföldi útja alkalmával választotta ki, melyik mintakönyvből az ülőgarnitúrát. Tovább »

A marionettszínház új szenzációja

2011. június 29. szerda

egy jellegzetes barokk díszletrendszer

egy jellegzetes barokk díszletrendszer

A régészeti ásatás során újabb szenzációs leletek kerültek elő Eszterháza  marionett színházában. A színpadtér alatti terület, amely a tizenkilencedik századi magtárrá történt átalakítás miatt korábban hozzáférhetetlen volt, most a fafödémek eltávolítása után kutathatóvá vált a régészek számára. A feltöltésben megtalálták a színpadi díszleteket működtető két nagyméretű kötéldob helyét. Előkerültek a gépészetet tartó nagyméretű gerendák is, továbbá a feltöltésből facsigák, amelyekből a kötélzet méretére is következtetni lehet.  A leletek, melyeknek értékelése most folyik egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a marionettszínház barokk színpadgépészettel rendelkezett. Arra egyenlőre nem derült fény, hogy ez a színpaddíszleteket működtető rendszer  a marionettszínházi korszakhoz tartozott, vagy a későbbi operaházzá történő átépítés része, amikor a szemben lévő operaház leégése és az új nagyoperaház fölépítése közötti időben néhány évig a barokk operákat  a marionettszínházban adták elő. A barokk színpadtechnika legfényesebb korszaka egybeesik a nagy vitorlás hajókéval, hiszen a bonyolult vitorlázatot-kötélzetet, és  a barokk színházak színpadtechnikáját működtető gépészeti rendszert egyaránt a kor kiváló hadmérnökei tervezték.

A feltöltésből előkerült szatírfej

A feltöltésből előkerült szatírfej