Ágnes személyiségében, és pályafutásában egységben és egyensúlyban volt a kutató történész, a tudós, és a történész generációkat oktató, felnevelő tanár, egyetemi professzor, aki szakmai támogatást és tartást ad át tanítványainak. Nem tényeket oktatott, hanem a kutatói munka módszertanát. Előadásain, írásai hangvételén keresztül nemcsak tanított és nevelt, hanem egyszerre gyönyörködtetett is. A tények és adatok a személyiségén átszűrve nem száraz adathalmazként kerültek az olvasó elé, hanem szinte szépirodalmi alkotásként. Élvezetes lebilincselő stílusa volt, szenvedélyes ahol kell, inspirálta az olvasót. Történészek a történelemről című munkájában így vallott erről. „Az igazi történetíró sohasem kinyilatkoztat. Csupán hatni, gondolkozásra késztetni szeretne. Esetleg úgy, hogy megrendít, esetleg szórakoztat, életre kelti a múltat, hogy olvasói kortársaiknak érezzék, akikről beszél. Létkérdése volt, hogy kivigye dolgozószobájának falai közül, országának határai közül a párbeszédet, a történelmet, a nagyközönség számára írjon,..” (R. Várkonyi Ágnes: Történészek a történelemről. In: R. Várkonyi Ágnes: A tűzvész tanúi. Budapest, 1995, p. 21..) Tovább »
‘hódoltság’ kategória archívum
Várkonyi Ágnes elment
2014. december 13. szombatRégészeti kalandozások-Ozora konferencia
2014. január 12. vasárnapElőszó
Ha ma körbetekintünk a Kárpát medencében azt látjuk, hogy történelmi múltunk tárgyi emlékei igen megfogytakoztak, a végpusztulás jeleit mutatják. Váraink megmaradt néhány fala romosan meredezik, megóvásuk a romkonzerválásra korlátozódik. Valaha pompás templomainkat gaz növi be, kastélyaink legtöbbje, már amelyik megmaradt üresen vagy méltatlan funkcióval sínylődik, nyomát sem mutatja a régi dicsőségnek. Tovább »
A Pécs Kulturális Főváros egyik látványossága a Jakováli Haszan-Dzsámi
2010. január 18. hétfő
Különleges jelentősége van a hazánkban lévő török emlékeknek. Kevesen tudják, hogy Európában Magyarország az egyetlen hely, ahol ezek az építmények megtalálhatóak, és így az iszlám kultúra saját építészeti alkotásaiban in situ megtekinthető.
“…..és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága….” írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncius 1526-ban, a mohácsi csatavesztésről, a mely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Sorsdöntő csata volt, mind katonai, mind politikai értelemben. A Budát elfoglaló török seregek ekkor még elhagyták Magyarországot, ám 1541-ben, ?az ország szíve?, Buda, 145 hosszú évre török kézre került, s az évtől kezdődően, 1566-ig, hullámokban követték egymást a magyarországi török hadjáratok, melynek következményeként az ország egy része török hódoltsági területté vált. Buda eleste után két évvel, 1543-ban, a törökök elfoglalták Pécset is, amely csak Buda visszafoglalásának évében, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. 2010 tavaszától lenyűgöző kiállítás várja a dzsámiba látogatókat “Allah útján” címmel. A vendégek a különlegesen kialakított kiállítási térben megismerkedhetnek az iszlám öt pillérével.