‘idegenforgalom’ kategória archívum

Németbánya - A bakonyi dinoszauruszok

2017. május 4. csütörtök

nametbanya-bakonydraco1

Az utóbbi évtizedek legnagyobb, nemzetközi viszonylatban is jelentős őslénytani szenzációja kötődik Németbányához. A falu fölötti iharkúti földek már eddig is több, itt azonosított dinoszauruszt adtak hozzá az őslénytan tudományához.  A valamikori iharkúti bauxitbánya területe hatalmas mennyiségben tartalmazza immár hozzáférhetően a nyolcvanötmillió évvel ezelőtti élővilág tanúit. A terület, az itt föllelt ősmaradványok okán már nemzetközi ismertségre is szert tett. A több mint tíz éve folyó kutatás, a tudományos és ismeretterjesztő könyvek kiadása, valamint a számtalan megjelent itthoni, és nemzetközi tudományos Tovább »

Firenzétől Ozoráig - nemzetközi konferencia Vajdaság, Karloca

2014. február 22. szombat

Egy projekt megszületésének története

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (Forster Központ jogelődje) 2006-2007 évben készülve az Európai Uniós támogatások felhasználására megalkotta működésének stratégiai alapját képező programját Országbemutató Program néven. A program vezérgondolatai a kultúra alapú társadalomfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés és munkahelyteremtés, terület- és ingatlanfejlesztés, környezetvédelem, idegenforgalmi fejlesztés a Gondnokság gondozásába tartozó nemzeti műemlékvagyon felhasználásával.

Tovább »

Bugac, Aranymonostor- integrált fejlesztési projekt

2014. február 6. csütörtök

A Kecskemét közelében található bugaci és monostori földek gazdagon tartalmazzák ősi múltuk jelentős maradványait egészen a szarmatákig, avarokig, honfoglaláskori Árpád-népekig visszamenőleg. Bugac Péter monostora Árpád-kori bazilikája különösen jelentős szerepet játszott korában, bizonyítják a jelenleg is zajló régészeti feltárás folyamatosan előbukkanó elképesztő kvalitású és gazdagságú leletei. A Szent Péternek szentelt monostor hiteles hely, és királyi pénzváltó helyként működött a tatárjárás okozta pusztulásig. Az itt előkerülő leletanyag a közelmúlt magyar régészetének legnagyobb szenzációja, amely teljes mértékben felülírja az Árpád korról, annak fejlettségéről és szinte elképzelhetetlen gazdagságáról vallott korábbi tudásunkat. Bemutatja azt a Szent László halálát követő százötven békeévet, amelyről háborúk, csaták hiányában viszonylag kevés információnk maradt fenn.

Tovább »

Régészeti kalandozások-Ozora konferencia

2014. január 12. vasárnap

Előszó

Ha ma körbetekintünk a Kárpát medencében azt látjuk, hogy történelmi múltunk tárgyi emlékei igen megfogytakoztak, a végpusztulás jeleit mutatják. Váraink megmaradt  néhány fala romosan meredezik, megóvásuk a romkonzerválásra korlátozódik. Valaha pompás templomainkat gaz növi be, kastélyaink legtöbbje, már amelyik megmaradt üresen vagy méltatlan funkcióval sínylődik, nyomát sem mutatja a régi dicsőségnek. Tovább »

Amikor egy dolog a helyén van

2013. augusztus 30. péntek

2013 augusztus 22-e Eszterháza marionettszínház. Az Ensemble Hartig Helena Kazárová rendezésében Haydnt és Gluck-ot adott elő. Mintha a színház falai fölismerték volna a barokk zenét, régi barátként üdvözölték és nagy szeretettel adták át nekünk. Minden térnek megvan a maga  hangja és az a hangtömeg ami a leginkább sajátja, amitől a leginkább képes megmutatni a nagyszerűségét. Hát ez a hangverseny olyan volt. Haydn zenekari árkában ülő Cesky krumlovi zenészek kiválóan játszottak, de nem ez volt a legfőbb értéke ennek a koncertnek, hanem a harmónia, az összhang ,a báj, ami a barokk balettet bemutató táncosok mozdulataiból, az énekesek hangjából, barokk gesztusaiból áradt. Ez az opera éneklés és balett utolsó korszaka, amikor még nem feszül az ín, nem gyötrődnek az izmok és a csontok, a hangszálakat nem kényszerítik ember felettire. Az emberi test mozdulatainak és hangjának természetes sajátja jelent meg a produkcióban igen nagy mesterségbeli tudással, hozzáillő zenekari kísérettel és a színház örült neki.

Átadás előtt Eszterháza marionettszínháza

2013. március 16. szombat

Befejeződött a legendás eszterházai marionettszínház felújítása, ahol Fényes Miklós korában ember méretű bábokkal játszottak. A nagyszerű akusztikájú terem már az idei évadban több mint negyven koncertet fogad be. A külsejében eredeti barokk formáját visszanyert épület belső kialakítása a mai kor igényeinek megfelelően készült el, de architektúrája felidézi legfényesebb korszakát. Haydn zenekarának helyet adó zenekari árok eredeti formájában került felújításra, a grottákban barokk szobrok kapnak helyet, a falakat faragott aranyozott falikarok, az előcsarnokot pompás barokk csillár díszíti. Az elhelyezésre kerülő festmények, kárpitok a valaha volt tündérvilágot idézik úgy hogy tökéletes összhangban vannak az alkalmazott korszerű építészeti eszközökkel. A tervező Molnár Csaba DLA ezért a munkájáért Ybl Miklós díjban részesült. marionett-belso

Egy ország hallgat

2012. május 9. szerda

majk-legifoto

Megkezdődött a majki kamalduli remeteség helyreállításának első üteme. A remeteség a Vértes csodálatos természeti környezetében, egy varázslatos tó mellett fekszik. A legtöbben ennyit látnak benne, egy különleges építésű kuriózumot. Pedig Majk története ennél sokkal megindítóbb.

Tovább »

A marionettszínház új szenzációja

2011. június 29. szerda

egy jellegzetes barokk díszletrendszer

egy jellegzetes barokk díszletrendszer

A régészeti ásatás során újabb szenzációs leletek kerültek elő Eszterháza  marionett színházában. A színpadtér alatti terület, amely a tizenkilencedik századi magtárrá történt átalakítás miatt korábban hozzáférhetetlen volt, most a fafödémek eltávolítása után kutathatóvá vált a régészek számára. A feltöltésben megtalálták a színpadi díszleteket működtető két nagyméretű kötéldob helyét. Előkerültek a gépészetet tartó nagyméretű gerendák is, továbbá a feltöltésből facsigák, amelyekből a kötélzet méretére is következtetni lehet.  A leletek, melyeknek értékelése most folyik egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a marionettszínház barokk színpadgépészettel rendelkezett. Arra egyenlőre nem derült fény, hogy ez a színpaddíszleteket működtető rendszer  a marionettszínházi korszakhoz tartozott, vagy a későbbi operaházzá történő átépítés része, amikor a szemben lévő operaház leégése és az új nagyoperaház fölépítése közötti időben néhány évig a barokk operákat  a marionettszínházban adták elő. A barokk színpadtechnika legfényesebb korszaka egybeesik a nagy vitorlás hajókéval, hiszen a bonyolult vitorlázatot-kötélzetet, és  a barokk színházak színpadtechnikáját működtető gépészeti rendszert egyaránt a kor kiváló hadmérnökei tervezték.

A feltöltésből előkerült szatírfej

A feltöltésből előkerült szatírfej

Újrafaragott puttók a timpanonon

2011. május 6. péntek

Puttó újrafargás közben

Puttó újrafaragás közben

a szobrok leemelése

a szobrok leemelése

Az eszterházai kastély hátsó, kert felőli homlokzatán lévő, az Esterházy család dicsőségét hirdető három barokk szobrot, a nagycímert és a két virágfüzért tartó puttót szobrászművészek az eredetikhez hasonló módon, a ma is a család tulajdonában lévő Margitbányából származó kőből újrafaragják. A majd kétszázötven év alatt az eredeti szobrok az időjárás és a környezetszennyezés miatt olyan mértékig sérültek, hogy fennmaradásuk érdekében védett helyre kell szállítani őket. Restaurálás után a látogatók megtekinthetik ezeket a barokk csodákat, amiknek külön érdekessége lesz közelről tanulmányozni, hogy a kompozíciókat hogyan torzították a szobrászok a távoli élvezhetőség és aránytartás érdekében.

Kétszázötven év tévedése, avagy hol is van a pálmaház?

2011. március 13. vasárnap

Nemrégen a fraknói levéltárban előkerültek olyan tizenkilencedik századi rajzok, amelyek az eszterházai pálmaház felújítását ábrázolják.  A dokumentáció a Cziráky időkhöz köthető, amikor Eszterházát Miklós herceg és gyönyörű felesége Cziráky Margit a századfordulón felszabadíttatta a zárgondnokság alól, és állandó lakhelyül választva azt, mind a kastélyegyüttesen, mind a parkon jelentős felújítási munkákat végeztek. A rajzok érdekessége, hogy már az újkori műszaki ábrázolási szabályok szerint készültek,  a lapok tetején van észak, az alján dél.  Ami az építésznek először feltűnik a rajzok vizsgálata közben, hogy a pálmaházat a kastély nyugati oldalán ábrázolja, és nem a keletin, ahogy az a barokk kori ábrázolás feliratozza. Azt nem tudjuk, hogy a barokk kori vezérterv teljességgel elkészült-e, de a művészettörténészek azóta is evidenciának veszik a vezérterv feliratait.

palmahaz2

Tovább »