?Az Úr, a kastély, a színház és az erdő, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben? írta egy tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a hercegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több évtized során a keze alatt kiformálódott egy rövid történelmi pillanatra Európa kultúrális központjává tette Eszterházát.
A keleti sztyeppék és a nyugat találkozásánál lévő egykori süttöri vadászkastélyt Európának ? ha méretében nem is de kvalitásában mindenképpen - egyik legpompásabb fejedelmi udvarává emelte. A barokk, rokokó és copf stílusban épült kastélyépület a ma emberét is elkápráztatja arányainak harmóniájával, finom eleganciájával. Az erkélyek, a díszlépcső és a kapu rácsai az európai kovácsoltvas művészet kivételes alkotásai, ahogy az emeleti díszteremhez felvezető díszlépcső kőszerkezetének megformálása is.
A pompás kialakítású és nagyszerű akusztikájú díszterem mennyezetére Mildorfer, a kor világhírű festője a sötétségből a világosságba napszekéren átvágtató győzedelmes Apollót festette. A fehér arany ragyogású terem különleges szépségű stukkói a korabeli császári stukkátorműhely munkáját dicsérik. A díszterem két oldalán kialakított királyi lakosztályok, több királyi vendéget is fogadtak, közöttük a kor legnagyobbikát is, Mária Teréziát.
Eszterházán a kastélyépülettől különállóan a világon szinte páratlan módon két színház is felépült. A barokk kert keleti oldalán a marionett színház és vele szemben az operaház. A marionett színház magtárrá átalakítva ma is áll, és helyreállítása a közel jövő tervei között szerepel, az operaházat azonban mivel kialakítása miatt minden más funkcióra alkalmatlan volt a tizenkilencedik század második felében lebontották.
A kastély több száz hektáros parkja és az azt körülölelő táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egyben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagyszabású, példaértékű megjelenése. A díszudvar szökőkútjától áttekintve a földszínti sala terrenán a középső nyiladék tengelyének végében a látogató megpillanthatja a fertőszentmiklósi templom tornyát. A kastély déli oldalán a gondozott francia park, a ?nagyparter?, és a fő állék ma újra megnyesve várják a sétára, nyugalomra vágyókat. A látvány előre és visszapillantva a kastély felé szemet gyönyörködtető. Különleges és páratlan élmény a kastély-együttest körülvevő világörökségi kultúrtáj élménye.
Ugyanakkor Joseph Haydn itt eltöltött közel harminc alkotó évének köszönhetően Eszterháza egyike az európai zenekultúra legjelentősebb szentélyeinek. Több, mint ötven színfóniát és vonósnégyeseinek több mint felét az itteni muzsikaházban komponálta és azok hangjai a kastélyban csendültek fel először. A kastély 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek. Különleges élménnyel gazdagodhatnak, akik ellátogatnak Eszterházára. Az itt zajló koncertek jó része előadásmódjában, hangszerhasználatban, de még a terek megvilágításában is követi a barokk világot.
Az évente idelátogató több mint százezer vendég fogadása a rekonstrukció során zavartalanul folyik, mivel a kastély látogathatósága, a rendezvények folyamatossága biztosított.