Egyszer volt, hol nem volt? kezdődnek szeretett meséink, hogy aztán átröpítsenek minket az Óperenciás tengeren, az Üveghegyen túl a tündérek és a sárkányok múlhatatlan világába. Ám vannak mesék, amelyekben nem kell griffmadár hátára ülve a messzeségbe indulnunk, mert azokról a helyekről szólnak, ahol élünk, s amelyeknek ködbe vesző múltja bizony tele van csodákkal és rejtelmekkel.
A kastély felújításának megkezdése előtt tartott padlástakarítás alkalmával számtalan csillártöredék került elő romos állapotban, melyeket első látásra a legjobb szándékkal is csak megőrzendő romhalmaznak lehetett tekinteni. A szakértői vizsgálat azonban igen meglepő eredményt hozott.
A töredékek között empire, rokokó stílusú, sőt több őscsillár, köztük két gótikus ritkaság darabjai kerültek beazonosításra.
A legnagyobb felfedezés azonban egy páratlan óriáscsillár tartóvázának és 16 karjának a fellelése volt, vagyis a teljes korpusz hiánytalanul előkerült. A csilláron eredetileg méreténél fogva nagyméretű díszítések,cseppek, lándzsák, palmetták függtek megsokszorozva a 96 gyertya lobogó fényét. A kapitális darab 2,3 m széles és 2,6 m magas és a Bécsben 1780-ban alapított Lobmeyr cég készítette. Az európában is ritkaságszámbamenő csillárcsodát a látogatók őszre restaurálva újra eredeti helyén, a kastély dísztermében láthatják.
A fertődi Esterházy kastélyban 2005-ben Haydn Eszterházán írott szimfóniái programsorozat negyedik eleme kerül megrendezésre. A programsorozat 2002 évtől ível 2007-ig, és időtartama alatt a művek korabeli bemutatásának eredeti helyszínén Eszterházán csendülnek fel Haydn szimfóniái. Az összes itt írt szimfónia 2007-ig bemutatásra kerül. A művek egy részét megalkotásuk óta sehol a világon nem adták elő, egybefüggő projekt keretében pedig még egyáltalán nem. A művek előadásmódja, a zenekar létszáma, a korabeli hangszerek híven követik az eredeti megszólalást. A programsorozatot, amelyről nyugodtan állítjuk, hogy ma a világon egyedülálló, igen komoly érdeklődés kíséri. A 2004-ik évi koncertek teltházasan zajlottak. A gyertyák és mécsesek megvilágította aranyfényben ragyogó zeneterem a vendégeknek egészen különleges varázslatos, időutazás élményt teremt.
Előadó az Orfeo zenekar Vashegyi György vezényletével, koncertmester Paulik László.
A koncertsorozatot a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja
A megújuló Eszterházának gyakori vendége az Esterházy család családfője, galánthai herceg Esterházy Antal, akinek nagymamájához, a szépséges Cziráky Margithoz fűzödik a kastély második fénykora. A főméltóságú úr rendszeresen részt vesz a kastélyegyüttes revitalizációjával öszefüggő eseményeken,rendezvényeken, ahol személyes támogatásával, a történeti család megtestesítőjeként is segíti projekt előrejutását.
Esterháza és a MÁG által végzett fizikai és szellemi rehabilitáció melletti hitvallásának megerősítéseként került sor 2004 december 5-én a kastély felújított kápolnájában tartott szentmisére, ahol galánthai herceg Esterházy Antal a fertődi polgárok jelenlétében letette a fővédnöki esküt. Művelt, közvetlen, kedves, és szerény személyiségével , mind a környékbeliek, mind az odalátogatók körében nagy népszerűségnek örvend. Szent Miklós napján püspöki jelmezben ő fogadta a kastélyba érkező gyermekeket, majd ajándékosztás után gyermekkori történeteket mesélve,fáradhatatlanul vezette a csoportokat, felejthetetlen emlékeket hagyva a résztvevőkben.
A fertődi Esterházy-kastély szellemi revitalizációjának keretében a Műemlékek Állami Gondnoksága a világon egyedülálló projektbe kezdett.
Haydn halálának 200-ik évfordulójára, 2009-re, elkészítteti a tizennyolcadik század második felében Eszterházán használatban volt teljes történeti hangszerkészlet kópiáit. A program keretében sorra készülnek a Guarneri del Gesu, Antonio Stradivari hegedűk, Andrea Guameri brácsák, különféle fúvós hangszerek kópiái. A hangszer repertoárt portatív orgona, csellók, kürtök és egyéb hangszerek egészítik ki.
A világon páratlan történeti hangszeregyüttes megszólalásával olyan hangok csendülnek majd fel Eszterháza csodálatos tereiben, amelyek utoljára Fényes Miklóst és főúri vendégeit varázsolhatták el. Az egyes elkészült hangszereket a kastélyban zajló koncerteken, a nagyközönség számára folyamatosan be fogjuk mutatni, így azok főszereplőivé válnak Eszterháza hangjai 2009-ig ívelő fejlődésének.
A 2003-as évi kertrekonstrukciós ütem keretében a kastély mögötti nagyparter területén megtörtént a korábban formára igazított, de a háború utáni évtizedekben elhanyagolt évszázados hársfasorok visszanyesése. A gondozatlanság miatt pusztulófélben lévő famatuzsálemek, - melyek egy része még Fényes Miklós idején került telepítésre - a szakembereket is meglepő módon virulensnek bizonyultak és ágterhüktől megszabadulva fiatal növényeket is megszégyenítően hajtani kezdtek. Akik tavaly látogattak el Eszterházára és sétáltak a parkban, maguk is megcsodálhatták a nemrég még elsiratott, idős fák mutatta életerőt. A visszanyesés módszerét ? a kert tulajdonosok jól tudják - a gyümölcsöskertekben is rendre alkalmazzák a fiatalítás érdekében.
Ez év márciusában a fasorokon, még a tavaszi lombbomlás előtt megtörténik a hajtásválogatás egyrészt annak érdekében, hogy a számtalan fiatal hajtás nehogy túlterhelje, és ezzel elpusztítsa a megújult egyedeket, másrészt azért, hogy a koronaformázás az ágnövekedés során lehetővé váljon.
Rövidesen megkezdődik a fasorok közötti hiányok pótlása is. Ennek első lépcsőjeként klónvizsgálatra került sor a legrégebbi egyedeken, hogy az újonnan ültetett fiatal fák a korábbiakkal lehetőleg azonos klónt képviseljenek. A vizsgálat megállapította, hogy a több száz éves fák igen különbözőek, nem egy helyről, nem egy termesztésből származnak. Ez a szakemberek dolgát jelentősen megkönnyíti, mert a többféle egyed mai rokonait biztosan könnyebb fellelni, mint ha egyetlen fajta mai egyedeit kellene felkutatni.
A kastélypark területén márciusban egyéb favédelmi, növényszelekciós és életveszélyelhárítási munkák is folynak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján. Az embernek természetes módon rossz érzése támad, ha egy fa mellett meghallja a fűrész hangját. Azonban el kell tudnunk fogadni azt a tényt, hogy a fák élőlények, és életkoruk okán, vagy környezeti hatás, szárazság, esetleg vihar, vagy akár havazás következtében megsérülnek, és elpusztulnak. Az elpusztulás tavasszal válik ténnyé, amikor is ezek a növények nem hajtanak ki és a téli kiszáradás után komoly veszélyt jelentenek a kastélyparkban tartózkodók számára. Ez nem ?egyik pillanatról a másikra? történik, de a tavaszi időszakban válik igen rövid idő alatt nyilvánvalóvá, amikor is haladéktalanul intézkedni szükséges.
Előfordulhat olyan eset is amikor az életveszély miatt a teljes kastélyparkot le kell zárnunk. Ez történt Eszterházán 2003 októberében , amikor a még lombos fákra esett nagytömegű vizes hó. Azon a szörnyű napon a kastélypark fáinak 90%-a megsérült. Ilyen esetekben külön gondot okoz a terület bejutás elleni védelme, a vendégek távoltartása. Az életveszélyelhárítási munkákat ugyanúgy, mint a fenntartási, karbantartási vagy az engedély alapján folyó kertfelújítási munkákat kiváló, kertészeti végzettséggel rendelkező szakembereink irányítják.
Fényes Miklós XVIII. század végi halála után a család elhagyta Eszterházát, és csak néha, igen rövid időre, vadászatok alkalmával tért vissza a kastélyba. Történt ez talán azért is, mert az épületegyüttes a maga korának stílusában oly karakteres volt, oly pompásra és tökéletesre sikeredett, hogy a későbbi korok divatjának csak igen költséges rombolás és átalakítás után felelt volna meg. Különös fintora ez a sorsnak, vagy tán éppen a gondviselés. Eszterházát éppen a nagyszerűsége miatti évszázadnyi elhanyagoltság óvta meg attól, hogy a többi korabeli nagy kastély sorsára jusson és szinte érintetlenül megmaradhasson annak, aminek épült, a rokokó életszeretet, a szellem és a kultúra győzedelmes tanújának.
Csipkerózsika álmából egy gyönyörűséges asszony ébresztette fel, aki beleszeretett, nemcsak férjurába Miklós hercegbe, de Eszterházába is. Fiatal volt, vidám és jólelkű, ahogy magát jellemezte ?mozgékony, tevékeny, kapitány asszony?. Grófkisasszonynak született, és a hercegi család rosszallása ellenére kötettett meg a frigyük 1898 november 16-án. Boldog házasságukból öt gyermek született. Az ötödik Eszterházán, akinek születése után két héttel, harminchat évesen meghalt.
A házaspár munkálkodásának eredményeként a XIX-ik század fordulóján érte meg Eszterháza második fénykorát, aminek felújítására a fiatalasszony teljes hozománya ráment. A környéken ma is legendák keringenek szépségéről, kedvességéről, életszeretetéről, és jóságáról, amellyel az elesetteket támogatta. Gyermekei neveléséről való hitvallása minden szülő és pedagógus számára példaképül szolgálhat. Ahogy maga mondta ?jó katolikus, önzetlen, hasznos magyar embereket? kíván nevelni, ?kik hazájuknak hasznára válhatnak, amellett, hogy a nyelveket sem hanyagolják el, és a testi edzésnek is legyen hely adva?.
Rebbenésnyi rövid élete elég volt ahhoz, hogy az emberek száz év elmúltával is szeretettel adózzanak az emlékének, és mind a mai napig Margit napon a Fertőd-Süttöri templomban érte szóljon a harang. Végakaratának megfelelően Eszterházán helyezték örök nyugalomra, amit annyira szeretett, az égererdő felé kint a szabadban, ahonnan a tavat és a Hanságot látni. Sírját kívánsága szerint egyszerű fehér kereszt jelzi.
E kivételes asszonynak állít emléket a 2005 év júniusában, a Margit naphoz kapcsolódóan, a kastély valamikor általa lakott tereiben, megnyíló kiállítás és ünnepség, amelynek részletes programja a MÁG blogján elérhető.
Rövidesen megkezdődik a fertődi kastély dísztermi mennyezetének restaurálása. A munkálatok befejezése ősszel várható. Az oldalfalak restaurálása, a mitológiai jeleneteket ábrázoló pannók (oldalfal mélyedéseiben lévő festmények) rekonstrukciójával együtt a 2006-os év tervei között szerepel.
Eszterháza 10 méter széles és 16 méter hosszú díszterme a XVIII. századi Magyarország udvari reprezentációra épült legpompásabb tere.
Tovább »
?Az Úr, a kastély, a színház és az erdő, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben? írta egy tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a hercegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több évtized során a keze alatt kiformálódott egy rövid történelmi pillanatra Európa kultúrális központjává tette Eszterházát.
A Műemlékek Állami Gondnoksága és BMGE-TTK Építészmérnöki Kar Rajzi Tanszéke együttműködési megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a kiemelt műemlékek építészettörténeti kutatásainak eredményeit, a rekonstrukciós elképzeléseket a társadalom számára a technika csúcsteljesítményeinek segítségével bemutassa.
Az együttműködés első produkciójaként készült el teljes egészében animációs eszközökkel az Eszterháza fénykora című 20 perc időtartamú ismeretterjesztő film.
Tovább »