‘Kulturális örökség’ kategória archívum

Megújul Eszterháza régi-új attrakciója a Marionett színház

2011. március 12. szombat

Elkészültek a Marionett színház szerkezeti munkái. A másfél évszázadon át magtárként funkcionáló, és ennek megfelelően durván átalakított épület mára visszakapta szépséges barokk arányait. A párkányokat az eredeti szintre visszabontották, újjáépítették a barokk fedélszéket, a nyílásokat ahol kellett újraboltozták. A magtárszerkezet kibontásával hozzáférhető lett a régészek számára a belső tér, amelyben a majd egy méteres feltöltés rejti a színház valamikori díszítéseinek jelentős részét, a festett sásokat utánzó stukkókat, a vizes grották kagylóit, csigáit, a csillárok darabjait. A belső térben már korábban feltárták a zenekari árkot, ahol Haydn mester, a szimfónia és vonósnégyes megteremtője vezényelte világhírű zenekarát. A végső helyreállítás a projekt második ütemében valósul meg, és 2012 nyarára készül el, hogy mint valamikor, újra ámulatba ejtse a világot.

eszterhaza-001

Apolló lovai

2011. február 14. hétfő

Eszterházán hamarosan elkészül az új kombinált acél-fafödém a két kivételes szépségű terem a Sala Terrena és az Apolló terem között. Az új födém a földszinti, ős kereszténység emlékét idéző kilencosztatú tér finom boltozatainak védelmét biztosítja.  A boltozatokon allegorikus történet képei jelennek meg angyalkákkal, a középső mezőkben virágfüzérek formázzák az építtető herceg Esterházy Miklós nevének kezdőbetűit.  Az új födém elkészülte után az emeleti terem mennyezetén ismét megcsodálható lesz a négy hófehér ló, Szikrázó, Koránkelő, Égő, és Tüzes amint Apolló tűzszekerével vágtatnak keresztül az égbolton.

Készül a boltizatot védő új acél-fa födém

Készül a boltozatot védő új acél-fa födém

Restaurálják az angyalkák tartotta E betűt

Restaurálják az angyalkák tartotta E betűt

A Tüzes, Szikrázó, Égő és Koránkelő vontatta tűzszekér

A Tüzes, Szikrázó, Égő és Koránkelő vontatta tűzszekér

Marcipántorta és selyemcukor

2011. február 10. csütörtök

Ez a két szó az ami leginkább eszünkbe jut, ha meglátjuk Eszterháza felújított nyári ebédlőjét a kastély földszintjén.  A több hónapos óvatos tisztítási munkák során a restaurátorok megszabadították a falakat és a terem díszítéseit a több mint két évszázados kosztól és a többnyire szakszerűtlen sosem volt enciánkék átkenésektől.  Az aprólékos, embert próbáló türelmet igénylő, gyakran igen fáradságos munka eredményeként milliméterről milliméterre tűnt elő a vastag rétegek alól Esterházy Fényes Miklós által megálmodott hűsölő terem finom rózsaszíne és tojáshéj sárgája, a füzérek  sás zöldje a rózsa koszorúk finom áttetsző pirosa. A mennyezet sarkaiban gyümölcs és zöldségkosarak pompáznak, a pilaszterek fénye a legfinomabb kínai hernyóselymet idézi.  Több mint kétszáz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a valamikor a kastélyon dolgozó barokk festők és stukkátorok méltó utódra leljenek.

eszterháza nyári ebédlője

Magyarország arca

2011. január 13. csütörtök

A gödöllői EU sajtóközpontban, ahol a soros Elnökség sajtótájékoztatói is zajlanak  a magyar épített örökség legszebb emlékei fogadják a politika, a gazdasági élet, és a kultúra nemzetközi képviselőit. A dekoráció a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Budapesti Műszaki Egyetem Rajzi Tanszéke, és a Külügyminisztérium együttműködésével készült el. A bemutatóban szereplő emlékek végigkísérik Magyarország ezeréves történelmét.

l1110873

és amin dolgozunk… Klebelsberg Terv

2010. március 9. kedd

„Tegyük jobbá mindazt amit érdemes,

és amit egyébként is meg kéne tennünk”

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2006-2007 évben megalkotta működésének stratégiai alapját képező programját Országbemutató Program néven. A program vezérgondolatai a kultúra alapú társadalomfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés és munkahelyteremtés, terület- és ingatlanfejlesztés, környezetvédelem, idegenforgalmi fejlesztés a Gondnokság gondozásába tartozó nemzeti műemlékvagyon felhasználásával. Tovább »

A csodák országa

2010. február 7. vasárnap

Majk kamalduli remeteség

Majk kamalduli remeteség

Közelmúltban láttam egy riportműsort a turisztikai világkiállításról, ahol a turisztikai miniszterek ismertették országaik  2010-es újdonságait. Először magam is meglepődtem azon, hogy kivétel nélkül minden megszólaló országának természeti különlegességeit ajánlotta.  A görög ugyanúgy , mint a délafrikai, vagy akár a kanadai. A dolog nem lehet véletlen hiszen a környezetvédelem, a globális felmelegedés ma kiemelt téma minden tekintetben. A korábban már jól ismert látványosságaikat is átfogalmazták, átértékelték, a hangsúlyokat áthelyezték, és ezzel a természetet, környezetet féltő felhanggal ajánlották ki. Már maga az, hogy miniszteri szinten képviseltették magukat az országok nagyon sokat elárult. Tovább »

A Pécs Kulturális Főváros egyik látványossága a Jakováli Haszan-Dzsámi

2010. január 18. hétfő

dzsami0111
Különleges jelentősége van a hazánkban lévő török emlékeknek. Kevesen tudják, hogy Európában Magyarország az egyetlen hely, ahol ezek az építmények megtalálhatóak, és így az iszlám kultúra saját építészeti alkotásaiban in situ megtekinthető.

“…..és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága….” írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncius 1526-ban, a mohácsi csatavesztésről, a mely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Sorsdöntő csata volt, mind katonai, mind politikai értelemben. A Budát elfoglaló török seregek ekkor még elhagyták Magyarországot, ám 1541-ben, ?az ország szíve?, Buda, 145 hosszú évre török kézre került, s az évtől kezdődően, 1566-ig, hullámokban követték egymást a magyarországi török hadjáratok, melynek következményeként az ország egy része török hódoltsági területté vált. Buda eleste után két évvel, 1543-ban, a törökök elfoglalták Pécset is, amely csak Buda visszafoglalásának évében, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól.  2010 tavaszától lenyűgöző kiállítás várja a dzsámiba látogatókat “Allah útján” címmel.  A vendégek a különlegesen kialakított kiállítási térben megismerkedhetnek az iszlám öt pillérével.

a kiállítási tér

a kiállítási tér

Azt hiszem újra rossz irányba indulunk

2009. november 6. péntek

Egy észak-magyarországi polgármestertől hallottam azt a keserű megjegyzést, hogy náluk nincs hatása a gazdasági válságnak. Többször eszembe jutott azóta ez a megállapítás, ami egybevágott egy rádióriporttal, ami a közép- és nyugat-dunántúli válság miatt kialakult  sokkot elemezte.  Eltöprengtem azon, hogy a rendszerváltás óta hol történtek és milyen típusú fejlesztések. Hát elsősorban a közép- és nyugat-dunántúli régióban mégpedig leginkább a multik betelepedését támogatta a kormányzat kemény milliárdokkal, alapvetően a beszállítói ipart. Valójában nem a saját erősségeinkre fejlesztettek rá. Nem törődtek sem a szürkeállományunkkal, sem a mezőgazdaságunkkal, sem a turizmusban rejlő lehetőségekkel. Tovább »

Egy tervtanács margójára

2009. november 6. péntek

Eltelt egy teljes nap. Közel harmincan voltunk. Erre szoktuk mondani, hogy “ennyi életerős ember akár fel is építhetné….”. Nagyszerű gyakorló építészek terveit opponálták nagyszerű gyakorló építészek. Később gyakorló és nem gyakorló építészek kérdéseket tettek fel és véleményeket mondtak, leginkább abban az emelkedettségben, amit annak idején az IPARTERV-ben “gondoltam egy gondolatot”-nak neveztünk. Többször jutott eszembe Murphy bölcs mondása: használhatatlan ötlete mindenkinek van. Legvégül még haragudni is segítettek a tervezésből kimaradóknak azok, akiket ebből a célból küldtek. Szomorú nap volt, de megtettük amit tennünk kellett, bemutattuk a terveket a Tervtanácsban.

A kedvenc kulturális menedzserem Klebelsberg Kuno

2009. november 6. péntek

Amit tett, máig hat. Ilyeneket tudott mondani az 1920-as években, és komolyan is gondolta

  • kultúra alapú társadalomfejlesztés
  • élethosszig tartó tanulás
  • Tudás= versenyképesség
  • kultúra= gazdasági erő
  • legkorszerűbb módszerek elsajátítása
  • legkorszerűbb technikák alkalmazása
  • a kultúra és az oktatásügy hibás döntései a jövő generációját gyengítik
  • az ország erőssége a szürkeállománya és az alföld mezőgazdasága