‘Kastély’ kategória archívum

Óriáscsillár Eszterháza dísztermében

2005. május 25. szerda

A kastély felújításának megkezdése előtt tartott padlástakarítás alkalmával számtalan csillártöredék került elő romos állapotban, melyeket első látásra a legjobb szándékkal is csak megőrzendő romhalmaznak lehetett tekinteni. A szakértői vizsgálat azonban igen meglepő eredményt hozott.
A töredékek között empire, rokokó stílusú, sőt több őscsillár, köztük két gótikus ritkaság darabjai kerültek beazonosításra.

A legnagyobb felfedezés azonban egy páratlan óriáscsillár tartóvázának és 16 karjának a fellelése volt, vagyis a teljes korpusz hiánytalanul előkerült. A csilláron eredetileg méreténél fogva nagyméretű díszítések,cseppek, lándzsák, palmetták függtek megsokszorozva a 96 gyertya lobogó fényét. A kapitális darab 2,3 m széles és 2,6 m magas és a Bécsben 1780-ban alapított Lobmeyr cég készítette. Az európában is ritkaságszámbamenő csillárcsodát a látogatók őszre restaurálva újra eredeti helyén, a kastély dísztermében láthatják.

Eszterháza szimfóniái

2005. április 9. szombat

A fertődi Esterházy kastélyban 2005-ben Haydn Eszterházán írott szimfóniái programsorozat negyedik eleme kerül megrendezésre. A programsorozat 2002 évtől ível 2007-ig, és időtartama alatt a művek korabeli bemutatásának eredeti helyszínén Eszterházán csendülnek fel Haydn szimfóniái. Az összes itt írt szimfónia 2007-ig bemutatásra kerül. A művek egy részét megalkotásuk óta sehol a világon nem adták elő, egybefüggő projekt keretében pedig még egyáltalán nem. A művek előadásmódja, a zenekar létszáma, a korabeli hangszerek híven követik az eredeti megszólalást. A programsorozatot, amelyről nyugodtan állítjuk, hogy ma a világon egyedülálló, igen komoly érdeklődés kíséri. A 2004-ik évi koncertek teltházasan zajlottak. A gyertyák és mécsesek megvilágította aranyfényben ragyogó zeneterem a vendégeknek egészen különleges varázslatos, időutazás élményt teremt.
Előadó az Orfeo zenekar Vashegyi György vezényletével, koncertmester Paulik László.

A koncertsorozatot a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja

Stradivari kópiák Eszterházán

2005. április 4. hétfő

A fertődi Esterházy-kastély szellemi revitalizációjának keretében a Műemlékek Állami Gondnoksága a világon egyedülálló projektbe kezdett.
Haydn halálának 200-ik évfordulójára, 2009-re, elkészítteti a tizennyolcadik század második felében Eszterházán használatban volt teljes történeti hangszerkészlet kópiáit. A program keretében sorra készülnek a Guarneri del Gesu, Antonio Stradivari hegedűk, Andrea Guameri brácsák, különféle fúvós hangszerek kópiái. A hangszer repertoárt portatív orgona, csellók, kürtök és egyéb hangszerek egészítik ki.

A világon páratlan történeti hangszeregyüttes megszólalásával olyan hangok csendülnek majd fel Eszterháza csodálatos tereiben, amelyek utoljára Fényes Miklóst és főúri vendégeit varázsolhatták el. Az egyes elkészült hangszereket a kastélyban zajló koncerteken, a nagyközönség számára folyamatosan be fogjuk mutatni, így azok főszereplőivé válnak Eszterháza hangjai 2009-ig ívelő fejlődésének.

Apolló ujjászületése

2005. március 13. vasárnap

Rövidesen megkezdődik a fertődi kastély dísztermi mennyezetének restaurálása. A munkálatok befejezése ősszel várható. Az oldalfalak restaurálása, a mitológiai jeleneteket ábrázoló pannók (oldalfal mélyedéseiben lévő festmények) rekonstrukciójával együtt a 2006-os év tervei között szerepel.

Eszterháza 10 méter széles és 16 méter hosszú díszterme a XVIII. századi Magyarország udvari reprezentációra épült legpompásabb tere.
Tovább »

“…, hogy Eszterháza magát csudává tegye.”

2005. március 13. vasárnap

?Az Úr, a kastély, a színház és az erdő, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben? írta egy tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a hercegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több évtized során a keze alatt kiformálódott egy rövid történelmi pillanatra Európa kultúrális központjává tette Eszterházát.

Tovább »

Virtuális időutazás - a műemlékek népszerűsítésének új eszköze

2005. március 6. vasárnap

A Műemlékek Állami Gondnoksága és BMGE-TTK Építészmérnöki Kar Rajzi Tanszéke együttműködési megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a kiemelt műemlékek építészettörténeti kutatásainak eredményeit, a rekonstrukciós elképzeléseket a társadalom számára a technika csúcsteljesítményeinek segítségével bemutassa.

Az együttműködés első produkciójaként készült el teljes egészében animációs eszközökkel az Eszterháza fénykora című 20 perc időtartamú ismeretterjesztő film.
Tovább »

Tündérvilág Eszterháza színpadán

2005. március 5. szombat

Csodálatos francia parkjával, pazar épületegyüttesével, művészeti gyűjteményeivel, gazdag zenei, színházi, táncművészeti, opera- és bábopera programjával a XVIII. században Eszterháza különleges szerepet játszott az egész régió kultúrtörténetében, így a világ kulturális örökségének elidegeníthetetlen része. A napjainkban folyó revitalizáció ezt, a kastély legfényesebb korszakát, Fényes Miklós korát célozta meg, mint fizikai, mint szellemi értelemben. Eszterháza ma már UNESCO világörökségi terület és az itt zajló zenei produkciók elismeréseként ? többek között Salsburg és Bayreuth mellett - 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek. Eszterháza neve ma Magyarország számára az egyik legjelentősebb hívószó a művelt világban. A kastélyba látogatók száma évente meghaladja a 100 ezer főt, ezzel messze maga mögé utasítva a régióban lévő nagy osztrák vetélytársat, Kismartont-Eisenstadtot Haydn fesztiváljával együtt.
Tovább »