?Az Úr, a kastély, a színház és az erdő, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben? írta egy tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a hercegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több évtized során a keze alatt kiformálódott egy rövid történelmi pillanatra Európa kultúrális központjává tette Eszterházát.

Tovább »

A Műemlékek Állami Gondnoksága és BMGE-TTK Építészmérnöki Kar Rajzi Tanszéke együttműködési megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a kiemelt műemlékek építészettörténeti kutatásainak eredményeit, a rekonstrukciós elképzeléseket a társadalom számára a technika csúcsteljesítményeinek segítségével bemutassa.

Az együttműködés első produkciójaként készült el teljes egészében animációs eszközökkel az Eszterháza fénykora című 20 perc időtartamú ismeretterjesztő film.
Tovább »

Csodálatos francia parkjával, pazar épületegyüttesével, művészeti gyűjteményeivel, gazdag zenei, színházi, táncművészeti, opera- és bábopera programjával a XVIII. században Eszterháza különleges szerepet játszott az egész régió kultúrtörténetében, így a világ kulturális örökségének elidegeníthetetlen része. A napjainkban folyó revitalizáció ezt, a kastély legfényesebb korszakát, Fényes Miklós korát célozta meg, mint fizikai, mint szellemi értelemben. Eszterháza ma már UNESCO világörökségi terület és az itt zajló zenei produkciók elismeréseként ? többek között Salsburg és Bayreuth mellett - 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek. Eszterháza neve ma Magyarország számára az egyik legjelentősebb hívószó a művelt világban. A kastélyba látogatók száma évente meghaladja a 100 ezer főt, ezzel messze maga mögé utasítva a régióban lévő nagy osztrák vetélytársat, Kismartont-Eisenstadtot Haydn fesztiváljával együtt.
Tovább »