‘Műemlék’ kategória archívum

Reneszánsz hétvégék Ozorán Pipo várkastélyában, N46.7385383,E18.3863081

2008. február 27. szerda

RENESZÁNSZ ÉV 2008.

RENESZÁNSZ HÉTVÉGÉK OZORÁN, OZORAI PIPO VÁRKASTÉLYÁBAN

JÚNIUS 28. NYITÓ ÜNNEPSÉG
A RENESZÁNSZ ÉV OZORÁN

10 óra Kapunyitás, Szegedi zászlóforgatók bemutatója
13 óra - A rendezvénysorozat megnyitója
- A királyi borok bemutatója
(Zsigmond király bora, Mátyás király bora,
Beatrix királyné bora)
(Kampós Grácia kertészmérnök)
15 órától, 16 óráig:
- Az Anjou ?kori lovagság kérdései
Dr. Veszprémy László történész)
- A ?világbíró? szerelem hatalma
(Dr. Czibula Katalin irodalomtörténész)
17 óra Mátyás és Beatrix esküvője
(Corvina Consort Ének és Hangszeregyüttes)

Tovább »

Legjobb magyar kortárs építészek kezében az épített örökség

2007. november 18. vasárnap

A Nemzeti Gondnokság Országbemutató Program néven közismertté vált revitalizációs fejlesztési tervének megvalósításában a hazai kortárs építészet legrangosabb képviselői vesznek részt.
A Nemzeti Gondnokság a rangos építészgárda közreműködésével november 26-án hétfőn 17 órakor a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában ismerteti a nagyközönséggel a folyamatban lévő projekteket. A szimpózium keretében bemutatjuk hat projekt, a Fertőd-Eszterházai, a Majk, kamanduli remeteség, a Tata, Eszterházy kastély, a Szegvár, Károlyi kastély, az Óbuda, Zichy kastély, és az Edelény kastélysziget rekostrukciós terveit. A látogatók megismerkedhetnek a tervezők, Ekler Dezső, Kálmán Ernő, Bodonyi Csaba, Hegedűs Péter, Földes László, Tornai Endre építészek munkáival, a program során felmerült gondolatokkal, problémákkal.
A program nyilvános és ingyenes és a szakmabeliek számára a részvétel két kredit pontot jelent. Jelentkezés a mellékletben szereplő meghívó szerint.

Hatalmas közönségsiker mellett nyílt meg a Pipo várkastély Ozorán

2007. július 26. csütörtök

Egy csepp Firenze Ozorán! Július 14-én hatalmas közönségsiker mellett nyitotta meg kapuit a Pipo vár Ozorán. A nyitóprogram reneszánsz táncokkal és zenével, továbbá lovagi tornával, koncertttel szórakoztatta a publikumot.

A várkastély emeletén megnyitott kiállítás, a gótikus fegyverek, páncélok különösen a fiatalabb korosztály tetszését nyerte meg.
A várkastély szolgáltatásai már most is megfelelnek az európai színvonalnak. A földszinten hangulatos, reneszánsz kávézó működik, történeti bútorokkal berendezett szálláshelyek várják a pihenni vágyókat. Az udvar igazi firenzei hangulatot áraszt.

A helységet egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja Ozorai András egyetlen leánya Borbála, 1399-ben ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet, Zsigmond király pedig Ozora helységet és uradalmát 1406-ban az ifjú párnak adományozta.

Filippo Scolari 1416 körül építette vára egyetlen szabályos négyzet alakú, zártudvaros és egyemeletes, téglából falazott, palota jellegű lakótömbből, és egy ezt övező és ugyancsak négyzetes elrendezésű külső várfalból állott a sarkain kerek tornyokkal.
A leírt formával rendelkező vár a magyarországi középkori várak köztudatban ismert képétől meglehetősen eltérő volt, nemcsak alaprajzában, de tömegében, sőt belső elrendezésében is. Megközelítése a déli árokban falazott pilléreken átvezető hídon történt, egy, a külső falba épített és ma már teljesen elpusztult kapun keresztül. A nyugati oldalon álló templommal is híd kötötte össze. A sarkain külső tornyokkal megépített várfal és a belső épület között széles falszoros alakult ki, amely alkalmas lehetett arra, hogy benne helyezzék el azokat a gazdasági és melléképületeket, amelyek a palota jellegű főépületben nem fértek el. Ezek meglétét azonban az eddigi ásatások még nem igazolták, így nem kizárt, hogy részben egy ismeretlen elővárban, gazdasági udvarban álltak.

Maga a palota jellegű főépület megközelítően 35×35 méteres külső méretével, 17×17 méteres belső udvarával és az azon belül húzódó, átlagosan 1,8 méter széles pilléres folyosójával aligha vall várépületre, sokkal inkább a korabeli városi palotákra és azon belül is inkább az itáliaiakra, semmint a magyarországiakra.

A vár feltárt helyszínrajza jóval fejlettebb formája annak az elrendezésnek, amelyet a 14. század második felétől Nagy Lajos, majd Zsigmond király által épített és ismert szabályos alaprajzú várak: Diósgyőr, Zólyom, Végles vagy Tata központi épületei képviselnek. Azoktól alaprajzával és legfőképpen abban tér el, hogy nem négy saroktornyos megoldású, Tágas udvarát pedig mind a négy oldalon karcsú pilléreken nyugvó folyosó veszi körül.

Erre a belső udvarra az épület nyugati oldalán nyíló kapuin és az ezt követő kapualjon át lehetett bejutni. Az udvaron ismeretlen formájú kút állott. Az udvart övező épületszárnyak földszintjén egyszerűbb kiképzésű boltozott helyiségekben valószínűleg a főúri kíséret, a belső személyzet lakóhelyei, a konyha, gazdasági helyiségek lehettek. Az emelet lényegesen nagyobb belmagasságú, a feltárt csekély maradványok (zsaluhelyek, boltindítások) tanúsága szerint borda nélküli, fiókos dongaboltozatokkal fedett teremsora a főúri család lakóhelye lehetett, helyiségei között reprezentatív termekkel és az 1438-ban említett Szt. Fülöp és Borbála kápolnával.

A szabályos és feltétlenül itáliai hatást mutató alaprajz egyrészt az építtető Ozorai Pipo olasz származásával, főképpen azonban azzal magyarázható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető módon tervező építészét a Pipo által Firenzéből Magyarországra hívott és itteni építkezését vezető Manetto Ammannatiniben lássuk, akiről az említett firenzei követjelentés feljegyezte, hogy 1426-ban Ozorán tartózkodott.
Az ismertetett alaprajzi kialakítással és megtalált részletekkel rekonstruált viszonylag vékony külső várfalakkal körülvett palotaépület, erkélyekkel ellátott homlokzataival és árkádos udvarával, a belső helyiségeket fedő borda nélküli donga-boltozataival és azokkal kialakított tágas terekkel valóban közelebbről egy firenzei késő-középkori palota benyomását kelti.

A palota emeleti termeiben mutatjuk be a középkori vár egyes helyiségeinek működését. Itt került elhelyezésre a hálószoba, baldahinos ággyal, és a középkori tisztálkodást bemutató kellékekkel. A fegyverteremben láthatók különféle harci eszközök, lándzsák, dárdák, hajítóbalták, a híres fekete sereg pavese pajzsai, és egy gótikus páncéllal felszerelt lovas. A felszentelt kápolna egyházi események helyszínéül szolgál. A kápolna őrzi Szent György csontereklyéjét, amelynek bemutatását a Szent György lovagrend tette lehetővé.

Itt található az uralkodói fogadószoba, az ebédlőhelyiség, egy reneszánsz szalon, és a várkastélyt a tizennyolcadik században újjáépítő Esterházy családnak emléket állító kiállítás. A háztartási működés mellett bemutatjuk a főúri vadászat elemeit, valamint a környéken valaha elejthető volt állatok, vaddisznók, medvék, szarvasok, zergék trófeáit. A fából készült loggia ma gyógynövény padlásként szolgál, emlékeztetve a valamikori várúrnő gyógyításban betöltött szerepére.

Az uralkodói fogadószobában található kivételes szépségű fehér márvány kandalló tizenkilencedik század végi másolat. Eredetijét Benedetto da Rovezzáno készítette 1495 körül a firenzei Palazzo Borgherini számára. A várkastélyban bemutatott fesmények korabeli reneszánsz másolatok, melyeket a Szépművészeti Múzeum bocsájtott rendelkezésre.

Ozorai Pipo :családi nevén Scolari Fülöp, firenzei származású magyarrá vált hadvezér. Ozorai nevét onnan kapta, hogy magyar leányt, Ozorai Borbálát vette nőül. 1387 előtt mint ifjú került Demeter esztergomi érsek udvarába, ennek halála után pedig Zsigmond király szolgálatába lépett át. Az 1403 évi felségárulás leveretésében nagy része volt s ettől kezdve gyorsan emelkedett a hivatalok lépcsőin. A király holtig tartó barátsággal és bizalommal jutalmazta hűségét. Tagja volt a Zsigmond király alapította, egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, a sárkányos lovagrendnek. 1407-1426. években az annyira fontos temesi főispánságot bírta, úgy hogy kortársai e miatt közönségesen csak Ispán Fülöpnek nevezték; egyúttal királyi kincstartó és a királyi sókamarák igazgatója volt. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Az ő udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő Hunyadi János. Kapy Andrással együtt őt küldötte Zsigmond király XXIII. János pápához követül s csakugyan létre is hozta a pápa és a király közt a kiegyezést. Az 1411-1412-i velencei nagy háborúban ő volt a magyar sereg vezére. Sacilénél megverte a velenceiek seregét, de Treviso ostrománál meg ő szenvedett vereséget, úgy hogy a háború színhelyét odahagyta. 1423. jókora sereggel Havasalföldre ment s ott közel Bolgárország határához a törököket keményen megverte. 1425. Dán vajda érdekében még egyszer hadat vezérelt Oláhországba, a következő évben pedig Galambócnál aratott győzelmet nagy számú török csapat fölött. Még ez év végén Lippán hunyt el. Hadi érdemeiért és főleg hűségéért különös kegyben részesült. A királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

A közel húsz éven át tartó felújítás 2002-ben fejeződött be. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2006 novemberétől indította el a tartalmi megújulást, mely a belső terek, és a kapcsolódó programok segítségével a reneszánsz lovagi várak világába varázsolja a látogatót.

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 1014 Budapest, Dísz tér 15. Tel/fax: 202 62 88. mag@mag.hu
Ozora Pipo Vár 7086 Ozora, Várhegy utca, tel.:74/498-652 pipovar@gmail.com

Brüsszel a Magyar Örökség című kiállítás újabb állomása

2007. március 21. szerda

A brüsszeli tartományi kultuszminiszter nyitja meg március 29-én Brüsszelben a Magyar Intézetben a Műemlékek Állami Gondnoksága Magyar Örökség című kiállítását.
A kiállítás megnyitóján fellép a fiatal, tehetséges magyar zenészekből álló Accord vonósnégyes.

A magyar kastélyokat, egyházi és népi emlékeket bemutató kiállítás siker körútjának következő állomása a brüszeli Európa Parlament lesz, ahová április második felére kapott meghívást. Az elegáns tablók anyaga lehetővé teszi, hogy a Műemlékek Állami Gondnoksága Európa számára is bemutassa azt az egész országot lefedő, nagyszabású műemlékfelújító projektet, amelyet a magyar közönség Országbemutató Program néven már megismert, és amelynek elemei ott találhatók a régiók következő évekre tervezett operatív programjai között. Nagy büszkeséggel és örömmel ismertetjük meg a külhonnal is többek között a majki remeteség, a tatai Esterházy kastély, vagy akár a fáji Fáy kastély revitalizációs projektjét.

Árpád emlékdíj a Műemlékek Állami Gondnoksága értékmentő munkájáért

2007. március 14. szerda

A Magyar Tudományos Akadémián március 14-én megtartott ünnepségen a Duna Televízió, a Nemzeti Múzeum és az MTA Történelemtudományi Intézete mellett a Műemlékek Állami Gondnoksága vehette át a Magyar Művészetért Kuratóriuma által alapított Árpád Emlékdíjat.

“Az egyik legnagyobb magyarra, Árpád fejedelemre kívánunk emlékezni most, amikor A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra összefogásában létrehozzuk az Árpád fejedelem-emlékdíjat, és átadjuk jeles magyarjainknak, magánszemélyeknek, történelmi emlékeket hordozó intézményeinknek, közösségeinknek a történelmi Magyarország egészén, összesen száz alkalommal: a múltban alkotott örökség, benne a várrendszer őrzőinek, az egyháznak, a jövőt alkotó közösségeknek, s igen nagy hangsúllyal a személyes elhivatottság képviselőinek.”
“Árpád fejedelem emlékszobrával, a benne megtestesülő szellemmel A Magyar Művészetért és Herend teljes erkölcsi erejével, támogatóinak bizalmát élvezve kifejezi háláját a honalapítók; a magyar történelem őket követő nagyjai; és korunk jelesei előtt.”
Az emlékdíjat a fenti intézményekkel egyidejűleg átadták többek között Szörényi Levente zeneszerzőnek, Sára Sándor és Jankovics Marcel filmrendezőnek is.

Ozorai Pipo reneszánsz várkastélya a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésében N46.7385383,E18.3863081

2006. december 22. péntek

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Borbála ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet.

Tovább »

Országbemutató Program, Nemzeti Fejlesztési Terv II.

2006. december 7. csütörtök

A Műemlékek Állami Gondnoksága legújabb projektje, az országos lefedettségű Országbemutató Program az állami tulajdonból ki nem adható, ma még megmenthető műemlékegyütteseknek teljes felújítását, bemutatását, és programokkal való ellátását vállalja fel, európai uniós szinten.
Tovább »

Magyar Örökség kiállítás Firenzében az Uffizi palotában

2006. március 18. szombat

A Műemlékek Állami Gondnoksága 2006 március 24-e és április 2-a között kiállítást rendez a firenzei Uffizi palotában, amely működése alatt még soha nem adott helyt magyar kiállításnak. A közel hetven nagyméretű tablóból álló anyag Sisa Béla építész, és ifj. Madarassy Walter szobrászrestaurátor munkáin keresztül mutatja be népi,- egyházi,- és világi építeszetünk remekeit. A kiállítási tablók elegáns arculata és a szellemes installációs rendszer a Budapesti Műszaki Egyetem Rajzi Tanszékének munkája.
A kiállítás címe “Magyar Örökség egy építész és egy szobrász restaurátor keze munkája nyomán”. A megnyitóra március 24-én délelőtt 11-kor kerül sor ünnepélyes keretek között. A kiállítási anyag már az előzetes bemutatáson akkora sikert aratott, hogy Firenze város polgármestere személyes védnökséget vállalva a kiállítás fölött, a szervezés, a plakát és meghívó nyomtatási költségeit magára vállalta, valamint a világhírű Uffizi képtár ingyen bocsátotta rendelkezésre a régi királyi posta nagytermét.
A Firenzei kiállítást még meg sem nyitották de már több európai országba meghívást kapott.

Ahogy sohasem látjuk, (a millenniumi emlékmű)

2005. április 10. vasárnap

A Zala György szobrászművész által 1906?ben készített háború szoborcsoport szerkesztése, pompás arányai, kimunkáltsága okán a magyar lovas szobrászat csúcsát képviseli. A görög tengelyes harci szekeret húzó több mint négy méter magas, hátsó lábukon ágaskodó, egymással is versengő, zablátlan harci mének, a harcos megformálása, kiforduló tartása, pattanni készülő, rugóként feszülő izmai, az előre forduló küllők lendülete szinte repítik a több tonnás monstrumot. Az együttest kvalitásai méltán emelik a világ legkiválóbb lovas szobrai sorába.

A béke szoborcsoport szerkesztésében, megformálásában teljes ellentéte, ugyanakkor kvalitásában méltó ellenpontja a háború szoborcsoportnak. A győzelmi bevonuláshoz használt törékeny díszkocsit húzó, nyugodt ügetésre váltó, fegyelmezett lovak, könnyű szellő lebbentette drapériák, a nőalak kitárt karjai, szinte anyagtalanul lágy teste, a kezében tartott, meghajló pálmaág. Az egész jelenség, mintha puhán átúszna fölöttünk. A lovak méretében mintegy negyedével nagyobbak a háború szoborcsoport lovainál, így egyensúlyozva ki a szemlélődő számára az ágaskodó lovak okozta optikai csalódást, biztosítva hogy a két szoborcsoport nagyobb távolságról is azonos méretűnek látszódjon.

Apolló ujjászületése

2005. március 13. vasárnap

Rövidesen megkezdődik a fertődi kastély dísztermi mennyezetének restaurálása. A munkálatok befejezése ősszel várható. Az oldalfalak restaurálása, a mitológiai jeleneteket ábrázoló pannók (oldalfal mélyedéseiben lévő festmények) rekonstrukciójával együtt a 2006-os év tervei között szerepel.

Eszterháza 10 méter széles és 16 méter hosszú díszterme a XVIII. századi Magyarország udvari reprezentációra épült legpompásabb tere.
Tovább »