Hazánk földjét itt a kelet és nyugat találkozásánál a tudomány önálló névvel illeti. A Hungaricum területén együtt található kelet és nyugat állat, és növényvilága. Megkapó harmóniában él itt együtt a táj a természettel, az épített örökség a szellemivel.

Népi kultúránknak hatalmas mennyiségű szellemi és tárgyi emlékanyaga áll rendelkezésre, amely talán a viszonylagosan lassú fejlődés eredménye. Gondoljunk csak a legendáinkra, a népdal és néptánc kincsünkre, vagy a világviszonylatban is egyedülálló népmese gyűjteményünkre, vagy tájházláncunkra.
Rendkívül gazdag és változatos a népi építészetünk, amely úgy tudott magyar maradni, hogy eközben feloldotta magában Európát, átvéve a nagy stílusirányzatok, és a különféle nemzetek népi építészetének főbb elemeit saját kánonná nemesítve.

Európai viszonylatban is kiváló hazánk ökológiai állapota, így az elmaradt iparosítás, amely nem olyan régen még behozhatatlan hátrányt jelentett, mára olyan versenyelőnnyé vált, amelyet nem kihasználni botorság volna. A kellemes éghajlat és a napsütéses órák viszonylag magas száma vonzó cél országgá teheti hazánkat a természeti turizmust kedvelők számára.

A népi építészet, mint a magyar örökség meghatározó eleme a múltat képviseli a jelenben. Nemzedékek adják át egymásnak, része a társadalom kulturális hagyományainak, a nemzet számára olyan, mint a család számára a nagymama ékszere. Gyorsan változó világunkban az állandóságot jelenti. A nemzedékek identitásválságot válságot élnek át a globalizáció miatt, ezért a múlt felértékelődik. Az embereknek kapaszkodókra van szükségük. Minden nemzet építi vissza a múltját, fizikai és szellemi értelemben egyaránt.

Az örökség mindig szubjektiv, nagymértékben függ az adott kultúra értékrendszerétől, normáitól. Erre jó példák a japán templomok, amik ugyan az épített örökség részét képezik, mégis egyfajta szellemi örökségéként maradnak fenn, abban a tekintetben, hogy azokat igen rövid időszakonként újjáépítik, csak a szellemiségük az, ami állandó.

Ugyan akkor az örökséget a történelem során jelentős dinamika jellemezte, hiszen minden generáció magához igazította, hozzáadta a saját korát, igényeit. Ezek az örökség elemek ritkán értelmezhetők önmagukban, általában természeti-, gazdasági-, stb. örökségként együtt vannak jelen. Legendák hiedelmek kapcsolódnak hozzájuk.

Mindenkinek aki arra adta a fejét, hogy örökségvédelemmel foglakozzon fel kell tennie azt az alapvető kérdést, hogy mi is az alapvető cél, ki is az akinek a számára ez munka készül.

A feladat elvégzése során alapvető fontosságú a híd szerep múlt és jövő között, hogy ezt az emlékanyagot a későbbi korok, unokáink is élvezhessék, hogy át tudjuk menteni, meg tudjuk óvni számukra. Biztosítanunk kell az örökség örömteli használatát, mert csak így növelhető az emberekben a szellemi, természeti és épített örökségünk iránti elkötelezettség. A megőrzés mellett elő kell segíteni az örökség szellemi tartalmának kifejezésre jutását.

Alapvető fontosságú a továbbadás, a megismertetés, hiszen valójában csak az válik értékké, ami értékként beépül az emberek tudatába. Az emberi lélek úgy működik, hogy amit megismer azt tiszteli, amit tisztel azt védi. Az örökségelemek megóvása szempontjából e folyamat miatt alapvető az örökségelemek értékként való megismerése. A növekvő hazai turizmus kiváló lehetőséget kínál ennek a célnak az elérésére, amennyiben élni tudunk vele.

Ha visszatekintünk az örökségturizmus több évszázados múltjára, akkor a legelején ott találjuk a középkori zarándoklatokat. Jelentős erősödés volt tapasztalható a romanticizmus idején, az elmúlt évtizedekben pedig robbanásszerű fejlődés következett be. Ha követjük a várható trendeket az örökségturizmusban, a következőket figyelhetjük meg. Határozottan jelentkezik a múlt emlékeinek felértékelődése és a minőség iránti igény erősödése. Ez összefüggésben van az emelkedő iskolázottsággal. A média egyre nagyobb mértékben vesz részt a népszerűsítésben, amely egyben azt is jelenti, hogy az örökség jó értelemben vett áruvá válik, a turizmus segítségével. Ugyanakkor új örökségtermékek is kialakulnak, fokozva az igényt az új utazási formák, programok, tevékenységek iránt.

A robbanásszerű fejlődéssel megnő az igény az interaktív bemutatás iránt, döntő fontosságúvá válik az interpretáció, Tudomásul kell vennünk, hogy a mátrix világában versenyzünk. Az eredményességhez tisztában kell lennünk azzal is, hogy milyen módon hasznosítanak az emberi érzékszervek. Tudjuk-e azt, hogy a tudás megmaradása a hallás alapján 10, az olvasás alapján 30, és a látás alapján 50%-os, míg ha valaki aktívan csinálva vesz részt valamiben, a tudás megmaradása a 90%-ot is eléri?!

Milyen módon formálhatjuk örökségünket turisztikai termékké? Egy biztos, csak az lehet attrakció, ami felkelti az emberek érdeklődését és egyben fizikailag is elérhető. Azok a települések a legvonzóbbak, amelyekben a helyi közösség együtt él a történelmével. A lakóparkok élményéért nem kel útra senki. Az örökségünket leginkább a honfitársaink értik. Az általános műveltség színvonalának csökkenésével, ami egyenes következménye a szakmai tudásanyag mélyülésével a honfitársaink számára is egyre több magyarázat szükséges az örökségelemek megértéséhez. Különös jelentősége van ennek a külföldi turisták fogadása esetén, akiknek például történelmi múltunk fontos helyszínei magyarázat nélkül nem adnak igazi élményt, az összefüggések a kulturális ismeret híján nem mindig kézenfekvőek.

Külföldön számtalan példát látunk arra, amilyen módon láthatatlan értékeket is eladhatóvá tesznek. Itt jelentkezik döntő mértékben az interpretáció fontossága. Ezek az úgynevezett szellemtúrák, amelynek igen jó példája Sherlock Holmes lakóháza, melynek sikere azt bizonyítja, hogy egy irodalmi művet, milyen egyéb módokon lehet bemutatni az emberek számára. De ide sorolhatnám az Eszterházai lebontott operaházról a közelmúltban elkészült virtuális sétát lehetővé tevő animációs filmet is.

Ha lehetőség van rá, márpedig a legtöbb esetben van, kapcsoljuk össze az örökséget a művészetekkel, zenével, történelemmel, életmódhagyományokkal úgy, hogy a látogatók minél aktívabb részesei lehessenek az élménynek, minél több érzékszervük vegyen részt benne. A hitelességek természetesen biztosítani kell, azonban hagyjuk élni a legendákat, úgy hogy ezt közöljük róluk. A valós emlékek, így jó pár történelmi emlék nem mindig kellemes.

Az örökségturizmus számára minden szabadidős program ?helyettesítő termék?. Így a szomszéd faluban vívott focimeccs, vagy falubál, vagy a közelben lévő bevásárló központ akciós programja. Ezen a piacon kell versenyezni ha tetszik, ha nem. Meg kell ismerni a piacon már bevált legkorszerűbb marketing és interpretációs technikákat, és alkalmazni kell őket.

Ha jól belegondolunk, rájövünk, hogy népi emlékeink léte függ attól, attrakcióvá tudnak-e válni. Alapvető kérdés tehát az, hogy hogyan formáljuk örökségünket termékké, olyan termékké, amely keresetté válhat a turisztikai piacon. Népi emlékeinket őrző településeink nagy lehetősége a tematikus utak kialakítása. Minden településünk mutassa meg, hogy mit adott hozzá Európa kultúrájához. Európa ugyanis nem a tanulékonyságunkra kíváncsi, hanem az egyéniségünkre, arra amik vagyunk, nem arra, amit le tudunk utánozni.

Általános probléma az emlékek helyreállításánál, hogy az épület elkészül, de mi történik azután? Felkészültünk az üzemeltetésre? Mi történik például Virág néni házával Bakonszegen a felújítás után? Több országban láthatunk példákat arra, hogy önmagukban talán nem eléggé érdekes helyszínek összekapcsolásával milyen módon alakítanak ki attrakciókat. Angliában nagy siker a Grimm mesék településeinek túrája. De itt lehetne megemlíteni a vidéki cukrászdák útját is.

A lényeg itt minden esetben az összekötésen van. A tematikus utak szinte páratlan lehetőséget adnak a népi életmód teljes körű művelődéstörténeti bemutatására. Ugyanakkor ezek az utak épített és természeti területeken haladnak keresztül, ami megkerülhetetlen része az élménynek, egyben lehetőséget biztosít egyéb élmény elemek becsatolására. Itt döntő fontosságú a távolságok, az útvonal megtervezésére, és kezelni kell tudni az időjárás változásait is, a mi van ha esik problémáját.

A népi örökséget bemutató tematikus utak kialakítása csak az érintett települések összefogásával valósítható meg. Így érhető el, hogy minden település a győztes-győztes pozíciójából vegyen részt a programban, a maga területét fogadóképessé téve. Az együttműködésnek egyik nagy előnye a költség kímélés lehetősége, amely a közös kiadványokból az egymás hirdetéséből, és szinte minden fajlagos költség csökkenéséből ered.

Ma a turisztikai piacon a tematikus utak a divatos termékek közé tartoznak. A magyar vidéknek nagy lehetősége a világviszonylatban egyedülálló tájházlánc, amely már szerepel az UNESCO Világörökség várományos listáján. Ez az attrakció ötvözve a magyar népzenei, néptánc, és népművészeti hagyományokkal, a kiváló magyar konyhával, a népmesék világával igazi kincses szigetté teszi a Hungaricum területét, amely méltán tarthat számot a világ érdeklődésére.

Bejegyezve Népi építészet